Kosáryné Réz Lola: Vasárnap
A verset – illusztris nagymamája több más, eddig publikálatlan művével együtt – Kosáryné Réz Lola (író, műfordító) unokája, Dr. Nagy Domokos Imre (író, tanár) küldte be a Nőkért.hu számára. Köszönjük! (a szerk.)
A verset – illusztris nagymamája több más, eddig publikálatlan művével együtt – Kosáryné Réz Lola (író, műfordító) unokája, Dr. Nagy Domokos Imre (író, tanár) küldte be a Nőkért.hu számára. Köszönjük! (a szerk.)
„Mért lennél szoba, hogy szellem kísértsen, Minek lennél a ház. Fölülmúlják agyfolyosók a Matériát. Éjfélkor kísértetet látva, Künn biztosabb, Mint szemközt látni bent a hűvös
Első cikkeink közt volt Mamika írása a latin-amerikai feminista költőnőről – most olvassunk tőle néhány verset! Egy könnycsepp Azt mondottad: nem sírt az én apám.
De inkább vízszintes volnék. Nem vagyok fa, gyökerem nem fogja a földet, Nem szív ásványi sókat, anyai szeretetet, Márciusban nem hozok új levelet, Nem vagyok
Egy párduc üldöz szüntelen, Rögtön megöl, ha utolér. Fákat perzsel a sűrű vér, Jár, mint a nap, fenségesen. A nyomomban van, közeleg, Lépked feketén és
Szerintem zseniális…
„Rémület kavarta éji árnyak” Rémület kavarta éji árnyak, Hullongó holdfényben fejszefej. Házfal mögött zajok motoszkálnak. Patkány? Szellem? Tolvaj illan el? Fülledő konyhámon vízbe csobban, Rozzant
Imre Flóra A KAPU Így állunk némán, bronzba öntve, Annak a kapunak két oldalán. Opálos ég fekszik a csöndre, A homokon lustán kúszik a láng.