Móra Ferenc a feminizmusról
Idézet „Feminizmus” c. leveléből (In A világ így megyen c. válogatás) „Így négyszemközt megmondhatom neked, kislányom, hogy én azt hiszem, ha akarod, ha nem, te
Idézet „Feminizmus” c. leveléből (In A világ így megyen c. válogatás) „Így négyszemközt megmondhatom neked, kislányom, hogy én azt hiszem, ha akarod, ha nem, te
Mért ne legyek én feminista? Mert a feministák ápolatlan, lompos, ízléstelenül öltöző, nőietlen kékharisnyák, akik egyetlen sikere az életben, hogy militáns támadásokat intéznek a család, az otthon, a gyermekvállalás – és egyáltalán: a természet rendje ellen. Képtelenek mit kezdeni azzal, hogy nők, hiszen a nőt a férfi teszi igazán nővé, márpedig a feministák éppen attól sikertelenek, hogy a férfiakkal való viszonyuk tragikus. Így aztán megkeseredett, kiszáradt banyák, már fiatalon ráncos lelkűek, akik nemcsak félnek a férfiaktól, hanem gyűlölik is őket, mert nem kellenek nekik. Nem csoda, ha leszbikussá válnak.
Képzelt riport egy társadalmi előítélettel – Csiszár Andrea írása
Egy ideje nagyon elterjedt a „társfüggőség” kifejezés használata, az internetes kereső pl. 3400 találatot ad ki a szóra. Nem szeretnék szakmai vitákba belemenni ezzel kapcsolatban, nem törekszem a fogalom egzakt, tudományos meghatározására; tekintsétek ezt a cikket – melyben a fogalommal és használatával kapcsolatos problémákat fejtem ki – szubjektív gondolatfolyamnak. – Pál Móni írása
A női lapok rendszeresen foglalkoznak azzal, hogyan kapcsolódjon ki, foglalkozzon magával, érezze jól magát egy nő. Jó esetben egy-egy ilyen témájú cikk kitűnő alkalom lenne arra, hogy a nőket arra bátorítsuk, fejezzék ki érzelmeiket, igényeiket, tanulják meg saját érdekeik képviseletét. Sajnos a legtöbb írásra ennek pont az ellenkezője igaz. A cikkekből az tűnik ki, hogy a nőket benne kell tartani hagyományos szerepeikben, esetenként egy-egy kisebb „kihágást” megengedve, így borítékolható, hogy nem fognak lázadozni, vagy megvédeni magukat. – Pál Móni írása
A Tízezer könnycsepp alcíme (Egy távol-keleti nő emlékiratai) máris belehelyez bennünket a kontextusba, illetve erőteljesen befolyásolja az olvasói elvárásokat. Az alcímből megtudjuk a szöveg műfaját, az író-narrátor-főszereplő származási helyét, a cím pedig árulkodik a történetről. Ebben a rövid áttekintésben nem kívánok részletesen kitérni a könyv tartalmának leírására, inkább a könyv megírásának szempontjait és diskurzusát szeretném nagyobb kontextusban, „a Kelet” diskurzusában górcső alá venni. – Kupán Zsuzsánna írása
