szexizmus a politikában

„Ne a liftben engedjenek előre, hanem a döntéshozatalba engedjenek be!” – mit (kénytelen) vállal(ni) egy nő?

Mit üzentek az eddigi kormányok a nőknek? A jelenlegi mennyire tartja sürgősnek ratifikálni az Isztambuli Egyezményt? Szerencsés-e az a megközelítés, miszerint a politika nőkről alig, inkább csak anyákról beszél? A kisgyermekes nők szeretnének-e részmunkaidőt vagy távmunkát? Mit akarnak a roma nők? Hogyan lehetne ösztönözni a nemek közti otthoni munkamegosztást? – Többek között ezekről a kérdésekről volt szó az Ökopolisz Alapítvány „Mit vállal egy nő?” című fórumán.

Azért jöttem, hogy leszámoljak a pártpolitikai kereszténység legendájával

Azért jöttem, hogy leszámoljak  a politikai, vagy még inkább pártpolitikai kereszténység legendájával. Van ugyanis a parlamentben egy politikusi réteg, amelyik szereti maga mögött tudni az egyházakat, sőt Istent. Így aztán Isten nevében cigányoznak, zsidóznak, szegregálnak. Jézus Krisztus nevében folytatott családvédelmük ellehetetleníti a szegény családokat, rendőrök kezére adja a gyerekeket, hibáztatja a bántalmazott nőket. Mindezzel azokat árulják el, akiket saját önazonosságuk szerint képviselniük kellene.

A pártok (mind!) szűrjék ki maguk közül a bántalmazókat! – Dr. Wirth Judit beszéde

Magyarországon a nők és gyerekek elleni családon belüli erőszak szégyenteljesen van szabályozva. Nincsen ellátórendszer az áldozatoknak, nincsenek ismeretek a jogalkalmazók fejében, a hatóságok legtöbbször a józan észt és bármely jóérzésű laikust megszégyenítő tudatlansággal és rosszindulattal állnak az áldozatokkal szemben, és megértéssel és megengedéssel az elkövetők oldalán.

Ahol a nő a bokszsák, ott nincs demokrácia – Lovas Nagy Anna beszéde

Az áldozatok olyan törvényt kaptak, ami nem védi meg őket. Kihagyták belőle a gazdasági kizsákmányolást, kihagyták a lelki bántalmazást és a pszichés kényszerítést. Joggal tesszük fel a kérdést, miért ilyen szakszerűtlen a kormány? Nincsenek tudós jogászai? Nem ismerik a nemzetközi ajánlásokat? Nincs bepillantási lehetőségük a nyugati civilizációk jogrendjébe?

Talán elfogynak a kövek, de most még fáj

“De hát kihalunk!” – riadoznak egyre-másra a (már paranoid módon a családon belüli erőszak elleni fellépést is radikális feminista követelésnek vízionáló) patriarcha honatyák és Kossuth-díjas elvbarátaik. Igen, kihaltok, én is ebben bízom.