Mi vagyunk azok, akiket itt hagyott a történelem? – NYIM 13. Nő és hatalom konferenciabeszámoló, 2. rész
Beszámoló a konferencia első napjáról itt.
Beszámoló a konferencia első napjáról itt.
Idén 13. alkalommal került megrendezésre Barát Erzsébet és Zámbóné Kocic Larisa jóvoltából az immáron hagyománynak tekinthető, nőkről szóló konferencia Szegeden. Ezen a feminizmussal, nőtörténettel, nőket érintő kérdésekkel különféle megközelítésből foglalkozó kutatók sereglenek össze. Maguk az előadások is rendszerint érdekes aspektusokat vetettek fel, de a konferenciát leginkább izgalmassá a prezentációkat követő pezsgő beszélgetések, hozzászólások tették.
Nem hiszünk abban a demokráciában, amely csak a közéletre korlátozódik; nem tekinthető demokratának az a férfi, aki csak a közéletben, a politikai életben, ill. a szakmai szférában gondolkodik demokratikus módon, otthon azonban csak hierarchikus kapcsolatokban érzi jól magát, s a hagyományos munkamegosztás formáit követeli meg családjától és más privát kapcsolataiban.
2016. február 20-án állatvédő egyesületek országos tüntetéssorozatot tartottak több városban az állatkínzás ellen és az állatvédelmi törvény szigorú alkalmazásáért. A Dél-Alföldi Állatvédőrség, tudatában annak, hogy az erőszak különböző formái összefüggnek, egyesületünket is felkérte a csatlakozásra.
Elhangzott Szegeden a Klauzál téren, „A közfelháborodás napja” rendezvényen 2014. nov. 17-én. Antoni Rita vagyok, a Szeged-Budapest székhelyű Nőkért Egyesület elnöke. Talán most többekben felmerül
Szegeden nem nagyon hemzsegnek (…) a feministák (…) A modern, merész kulturtörekvések nehezen férkőznek a szegedi bennszülött szívéhez; nincs ott hely ilyesmire, tele van az
1908 – négy évvel járunk azután, hogy a Feministák Egyesülete kivált az 1896-ban létrejött Nőtisztviselők Országos Egyesületéből, és mintegy hat évvel a szegedi feminista fiók megalakulása előtt.
Magyar feminizmustörténeti archiváló munkánkat a Szegedi Feminista Csoporttal folytatjuk, amely 1989-ben jött létre a JATE (József Attila Tudományegyetem), mai Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Angol Tanszékén. A csoport vezetője Bollobás Enikő volt, a Tanszék akkori oktatója (későbbi washingtoni követtanácsos, jelenleg az ELTE irodalomprofesszora, az MTA doktora), a tagok pedig oktatók és hallgatók, kis létszámban külsősök is.
„A nemek társadalmi helyzetével foglalkozó szakirodalom az 1990-es évek elején úgy látta, hogy a nők társadalmi csoportja a rendszerváltás „nagy vesztese”, hiszen szűkültek a munkavállalás
