másodlagos viktimizáció

Pussy Riot vs. nyíregyházi „hölgyek” – a lányok és a törvény

Vajon miért van az, hogy a feminizmus szóra általában csak szájhúzogató ismerőseink a facebook-on nem győzték megosztani a „Free Pussy Riot”-os képeket, felhívásokat? Nos, trendi lett a banda, ahogy a lázadás is az – már ha nem a mi bőrünket viszik a vásárra. Ráadásul okos, helyes és fiatal nőkről van szó, ez növeli az irántuk érzett szolidaritást. A radikális feminizmus viszont csak akkor comme il faut Magyarországon ha külföldről jön, és közvetlenül a szólásszabadság meg az állami szuverenitás problémáját érinti; ha lehet szörnyülködni és picit örömködni is, hogy „nálunk azért nincs ilyen” aztán meg aggódni: „de ha így folytatódik a helyzet még lehet is”.

Utcai támadások nők ellen – mi a megoldás?

A nőt, akivel mindez megtörtént, nevezzük Andinak. Egy év leforgása alatt kétszer támadták meg éjjel az utcán. Első alkalommal az elkövető megütötte, és elvette a telefonját, második alkalommal egy másik, biciklis támadó megfogdosta, majd elhajtott, de később követte egy darabon. Andi jelenleg érthető módon nagyon zaklatott, gyakorlatilag poszttraumás állapotban van. Nem tudtam mást mondani – mivel a támadó külsejét a sötétben nem tudta megfigyelni -, mint hogy nyugodjon meg, már biztonságban van – nagyon jól tette, hogy amikor beszaladt a házba, nem kapcsolta fel a villanyt, hogy a támadó, ha még követné, ne lássa, hol lakik! Végső soron mi Andi egyetlen „bűne”? Az, hogy alkalmanként szeret a barátaival eljárni szórakozni, és, mivel a mi városunkban nincsen éjszakai tömegközlekedés, ezt követően gyalog jár haza (egy lakótelepre) a kb. harminc perces távon – ekkor történt a két támadás.