December 2-án a Müsziben „Pénzért megváltott egyenlőség?” címmel rendezett beszélgetést az Együtt-PM nem hivatalos ifjúsági csoportja a lányok ingyenbelépőjének megvétózására irányuló, agresszív vitát kiváltó kezdeményezésről. A vitát Rózsa Milán moderálta, a felkért felszólalók Teczár Szilárd, Dósa Mariann és Polyák Pálma voltak.
Új írásában Jo T vizsgálja Elizabeth Day korábbi cikkének azt az állítását, miszerint a férfiak „az új második nem” és nagyon félrevezetőnek találja, hogy Day nem veszi figyelembe a patriarchális struktúrák szerepét a férfiak problémái előidézésében, hanem azokért a feminizmust hibáztatja.
I. Nőirodalom és nőkép a 19. század második felében és a 20. század elején Évek óta foglalkoztat a kérdés: hová tűntek a nők az irodalomból?
A Bécsi Egyetem Finnugor Tanszéki kiadványsorozatának – Finno-Ugrian Studies in Austria – 5. köteteként jelent meg ez a tanulmánygyűjtemény, amelynek írásai a nemzettudat, a nemzeti nyelvek és irodalmak kérdéseit a nemi szerepek felől értelmezik. Egy 2006-os – az 1906-os finnországi választások centenáriumára – megrendezett konferencia hangzottak el élőszóban ezek a fejtegetések arra a történelmi eseményre emlékezve, hogy 1906-ban nyerték el Finnországban – Európában először – a nők a passzív és aktív választójogot.
„Az embereket, főleg a nőket arra nevelik, hogy örüljenek a dicséretnek, a bóknak és köszönjék meg azt.” (Huszár, 113.) Ennek ellenére biztosan mindannyian voltunk már részesei olyan helyzetnek, amikor egy bóknak látszó megjegyzéstől inkább kellemetlenül éreztük magunkat – mert a bók tartalma nem illett az adott kontextushoz.
