gender ideológia

„Kis lépésekből áll a haladás” – Fábián Katalin a magyarországi nőmozgalmakról

Fábián Katalin a Lafayette College professzora. Eddigi könyvei a rendszerváltás utáni magyar nőmozgalmakról, a családon belüli erőszak elleni küzdelemről és a szülői szerveződésekről szólnak. Társszerkesztője a közelmúltban megjelent The Routledge Handbook of Gender in Central-Eastern Europe and Eurasia c. kötetnek. 2021. január 29-én első alkalommal volt a Nőkért Szabadegyetem vendége. Az alábbiakban a beszélgetés átiratának rövidített, szerkesztett változata olvasható.

Nőnapi mementó genderről, abortuszról, 33-as paragrafusról, erőszakról és szexizmusról – interjú

Tartogatott egyet s mást 2020 nőügyileg, az események pedig egy még érdekfeszítőbb 2021-es esztendőt ígérnek. Ennek, és persze a nőnap apropóján évértékelőre adtuk hát fejünket Antoni Ritával, a Nőkért egyesület elnökével, hogy beszéljünk többek között politikai fegyverekről, vagy épp arról, mi lehet markáns része a kormány 2022-es kampányának. De képzeletben elutaztunk kicsit Lengyelországba is, valamint érintettük a családon belüli erőszak számának növekedését, illetve a 33-as törvényt a jövőbe tekintés mellett. Laszkács Denise interjúja.

Novák Katalin beárazta a magyar nőket – az Axióma videójáról a Klubrádióban

Novák Katalin hétfői videójában többek közt arról is beszélt, hogy szerinte a nőknek megértőnek kell lenniük és azt is el kell viselniük, ha a férfiak többet keresnek náluk. Hogy ezt a miniszter hárommilliós fizetés mellett mondja, a magyar átlagkeresetek tükrében Antoni Rita, a Nőkért Egyesület elnöke szerint visszatetsző és cinikus magatartásra vall.

EU

Haladtunk vagy tolattunk? – a Nőkért Egyesület a WMN évértékelő cikkében

Az Európai Parlament nőjogi és esélyegyenlőségi bizottsága májusban aggodalmát fejezte ki a magyar nők helyzete miatt. A kormány idén sem ratifikálta az Isztambuli Egyezményt, helyette kaptunk krízisközpontokat, eszkalálódott a „genderideológiai” pánik, és vezető politikusaink szerint többet kellene szülnünk. Romlott vagy javult a magyar nők helyzete? Megnéztük, mik történtek 2018-ban „nőügyek” terén. Farkas Edina Lina írása. (WMN)

Tények és tévhitek az Isztambuli Egyezményről

A bántalmazott nők, akiknek az élete azon múlik, hogy Magyarország ratifikálja-e azt Isztambuli Egyezményt, többségben teljesen konformista nők, akik házasságban, családban akartak élni – legtöbbször épp olyanban, amilyet a konzervatív oldal egyedüli családfogalomként szorgalmaz! –, és amíg mi a „sokneműségen” vitatkozunk, hetente minimum egy közülük – és havonta egy gyerek – megelőzhető okokból meghal.  

Friss levegőt! – Három feminista Gombaszögön

A Phoenix Polgári Társulás kérésére egészen robbanásgyanús témával érkeztünk, amiről mindenkinek van tapasztalati élménye: gender, női és a férfi szerepek a társadalomban. Magyarországon a gender-téma (még?) nem izgat tömegeket, de Szlovákiában 2015 elején már egy igencsak homofób népszavazásig sikerült feszíteni a dolgot. Arra készültünk hát, hogy ha nem is leszünk közellenségnek nyilvánítva, minimum be kell számolnunk, milyen gyanús társaság ez a feminista izé, milyen titkos terv keretében óhajtjuk rabszolgává tenni a férfiakat és lerombolni a békés társadalmi rendet.