A Kaffka Margit-díjat első alkalommal Louise O. Vasvárinak, a Stony Brook University (USA) professzor emeritájának és a Szegedi Tudományegyetem Társadalmi Nemek Tudománya Kutatócsoport külső tagjának ítélte oda a héttagú kuratórium.
Feminista irodalomelméletből Magyarországon ez az első magyar nyelvű nagydoktori akadémiai értekezés.
Takács Izolda írása.
A szerző Kosáryné Réz Lola unokája – a szerk.
„le akarjuk rombolni azt a szörnyű hazugságot, amely az emberiség felénél a tudást: szégyennek, bűnnek, a legveszedelmesebb tudatlanságot: ártatlanságnak, a szellemi sötétséget: nőies bájnak, a
I. Nőirodalom és nőkép a 19. század második felében és a 20. század elején Évek óta foglalkoztat a kérdés: hová tűntek a nők az irodalomból?
A Godot Irodalmi Fesztivál keretein belül szervezett beszélgetés, melynek apropójából e cikket írtam, 2010. november 13-án Pesten, a Fogasházban került megrendezésre. Azzal hívott fel a szervező, Czapáry Veronika, hogy a program egyik beszélgetése a nők tárgyiasításáról fog szólni, ehhez olvassam el Kukorelly tavalyi könyvét, akár ez is állhatna a középpontban. Megtettem. Következzen a konklúzió.
A Rózsaszín szemüveg címet viselő beszélgetéssorozat válaszokat keres arra a kérdésre, hogy hová tűntek a nők az irodalomból? Az írás a férfiak feladata? Nők tollából csak lányregények és lektűrök születnek? Ki volt Kaffka Margit a magyar irodalomban? Mire volt képes? Miért ő az egyetlen kanonizált nőíró?
Virginia Woolf (1882 – 1941) a huszadik század egyik legzseniálisabb írója, a hagyományos próza megújítója, regényei a tudatfolyam-technika csúcsteljesítményei. A belső ábrázolásmód és az idő-tér-élmények,
