Esszencializmus

Tűsarkúban hátrafelé – A hazai antifeminista irodalom a feminista kutató szemével

Az alább olvasható előadás – melynek az Oravecz Éva Csilla könyvére vonatkozó részeit közöljük – a genderkutatók szokásos találkozóján, a Sándor Klára és Barát Erzsébet által szervezett Nyelv, ideológia, média konferencián hangzott el 2010. okt. 2-án a Szegedi Tudományegyetemen. Köszönjük a szerzőnek, hogy munkáját a Nőkért.hu rendelkezésére bocsátotta, és egyben fejet hajtunk a heroikus erőfeszítés előtt, amivel átküzdötte magát e tudománytalan fércműveken, hogy azok tévedéseit a nyilvánosság elé tárja. Mint egyik hozzászóló megfogalmazta, egy feminista kutató számára dilemmát képez, hogy egyáltalán leereszkedjen-e odáig, hogy ilyen szintű művekkel vitatkozzon, de én úgy vélem, Dér Csilla jól döntött.  – a szerk.

A Tradíció nőképe és Hamvas száz könyve

Hamvas Béla ma reneszánszát éli, újrafelfedezése, előtérbe kerülése részben összefügg a modern ezoterikus áramlatok felerősödésével, részben pedig Hamvas elévülhetetlen érdemeivel. Nevéhez fűződik többek között az első és talán egyetlen, hatalmas ívű beavatásregény, a Karnevál, amely népes szereplőgárdájával, zseniális narrációs megoldásokkal, mély bölcsességével és nem utolsó sorban pompás humorával méltán a huszadik századi irodalom egyik legkiemelkedőbb alkotása. Európai szinten képviselte a főként Böhme, Evola és Guénon által kidolgozott metafizikai tradíció eszmerendszerét, Scientia Sacra című könyve a tradíció meghatározó, szintetikus alapműve. Emellett sokat köszönhetünk neki fordítói munkásságáért, Az ősök nagy csarnoka c. szöveggyűjteményben szinte minden fontos szakrális szöveg értő fordítását olvashatjuk. – Harkai Daniella írása.