egyenrangúság témájához kapcsolódó nők

„Ne a liftben engedjenek előre, hanem a döntéshozatalba engedjenek be!” – mit (kénytelen) vállal(ni) egy nő?

Mit üzentek az eddigi kormányok a nőknek? A jelenlegi mennyire tartja sürgősnek ratifikálni az Isztambuli Egyezményt? Szerencsés-e az a megközelítés, miszerint a politika nőkről alig, inkább csak anyákról beszél? A kisgyermekes nők szeretnének-e részmunkaidőt vagy távmunkát? Mit akarnak a roma nők? Hogyan lehetne ösztönözni a nemek közti otthoni munkamegosztást? – Többek között ezekről a kérdésekről volt szó az Ökopolisz Alapítvány „Mit vállal egy nő?” című fórumán.

Laurie Penny: Nem minden férfi nőgyűlölő – mégis élvezik a szexizmus előnyeit

Felháborít, ha automatikusan egy, a nőket elnyomó rendszer egyik fogaskerekének néznek? Jogos. Erre azonban nem az a megoldás, hogy még ezt a felháborodásodat is a

Láthatatlan munka, láthatatlan összefüggések: igenis számít, hogy ki mennyit mosogat

Ma van a láthatatlan munka világnapja. „A láthatatlan munkát többnyire nők végzik el: a magyar nők átlagosan heti tíz órával többet töltenek csecsemőgondozással, gyerekneveléssel, hat órával többet főzéssel és házimunkával a férfiaknál. Még akkor is több fizetetlen munkát végeznek a magyar nők (és ez ellen nincs is különösebb kifogásuk), ha ők a kenyérkesők a családban, és a férfi munkanélküli” – olvashatjuk egy, az alkalomból megjelent cikkben.

Rokonok – avagy a finn és a magyar nemi egyenjogúságról

2012. szeptember 7-én különleges programot szervezett a leköszönő Finn Nagykövet, Jari Vilén. A női vezetők kihívásai (Challenges of Woman Leadership) címmel meghirdetett kerekasztal-beszélgetésre finn és magyar politikusokat és gazdasági vezetőket hívott a Nagykövet, akinek felesége maga is politikus (Sőregi Éva kabinetfőnök).

Tavaszi feladat: gyűjtsünk egyenrangú párokat!

Kedves olvasóink már minden bizonnyal észrevették gyűjtési, listázási hajlamainkat a Női Arcképcsarnok illetve az Ajánlott könyvek esetében :), sőt egy alkalommal megpróbáltuk összeszedni a társadalomhoz

Az igazi férfi profeminista – Nőnap kapcsán az egyenrangúságról

Egy férfiak gondolkodására szabott képben él ma a társadalom, és igazából a történelemben ez mindig így volt, kivéve a matriarchális társadalmakat, amiről viszont alig van emlékünk. Ezt szokták is érvként felhozni, hogy a patriarchális társadalom továbblépés a matriarchátushoz képest. Ezt én nem nagyon tudom elfogadni.

Miért jó a nőknek Norvégiában?

A Save the Children program ebben az évben tizenkettedik alkalommal állította össze 164 ország rangsorát, az Anyák indexét. Ebben az indexben több szempont alapján állították sorba a világ fejlődő és fejlett országait, hogy megállapítsák, hol megy jól és kevésbé jól a nők, az anyák és a gyermekek sora.

Reményik Sándor: Nem urad és királyod

Nem urad és királyod Kicsi leány, hidd el nekem: Nincs olyan férfi, Aki egy lány tökéletes …Szerelmi szent-áldozását megéri. S ha volna is: hogy követelheti,

Férfias sztereotípiák

Valamelyik nap beszélgettem egy pszichológussal. Ő azt mondta, hogy szerinte manapság a férfiak nehezebb helyzetben vannak, mint a nők. Először nem értettem. Miért lennének a férfiak nehezebb helyzetben, mikor köztudott, hogy a nőknek manapság sokkal több „szerepkörnek” kell megfelelni? Elkezdett foglalkoztatni ez a kérdéskör.