A női munka felszabadítása vagy korlátozása. A női eszmények változása, a női egyenjogúság konfliktusai és a női szervezetek állásfoglalásai a két világháború közötti középosztályban.. pp.:
A kötet írásai olyan nőkről vagy női csoportokról szólnak, akik valamilyen szempontból eltérnek közösségük női normáitól, mivel tudatosan, esetleg véletlenül megsértették azokat, eltávolodtak tőlük. Ezek a nők határátlépésükkel új életszemléletet vagy csak a világnak egy sajátos olvasatát hozták létre. Olyan nők, akik valamilyen szempontból mások, mint a körülöttük levő világ. A köréjük fonódó történetek kapcsán a kötet tanulmányai jelenségeket elemeznek, annak a következményeit, hogy a szereplők eltávolodtak a normáktól. Hogyan reagált erre a társadalom, a közösségük, az a csoport, amelyhez tartozónak vélték magukat, vagy éppen a családjuk?
A normatörés sokszínű palettáját vonultatja fel a tanulmánykötet. Olvashatnak prostituáltakról, „frivol szüzekről”, galerik női tagjairól, hisztériás betegekről, „kenyérkereső” nőkről, „vérvádas” asszonyokról, gyilkos nőkről, „cigánykurvákról”, leszbikus és „harcos” nőkről; nőkről a tudomány és a hit világából.
Miért nem sikerült pesti udvarlót fognia egy munkásszállón lakó lánynak, aki csipkebugyiban ment randevúzni?
Miért ferdült el Vékony Rózsi traktorista lány képe a falon?
Mikor jártak fodrászhoz az országgyűlési képviselőnők?
Miért mondta el Losonczi Pálnak egy képviselőnő a „Sétálunk, sétálunk, egy kis dombra lecsücsülünk” kezdetű mondókát?
Milyen fényképeket nézegettek a lakótelepi bisztróban a Falfúró című filmben?
Tóth Eszter Zsófia történelmi források és interjúk felhasználásával mutatja be a nők önmagukról és másokról való elképzeléseit a szocialista időszakban. Bepillantást nyerhetünk mindennapi életükbe, és a történeteket olvasva talán a sajátunkhoz hasonló élethelyzetekre ismerünk, vagy megidéznek bennünk olyanokat, amilyenekről anyáink, nagyanyáink elbeszéléseiben hallottunk.
E könyv a Mindennapok Rákosi és Kádár korában, a Kádár gyermekei és a K-vonal után a szocialista mindennapokat bemutató sorozatunk legújabb, negyedik darabja.
Tóth Eszter Zsófia (1975) történész, a Magyar Országos Levéltár fõlevátlárosa, az ELTE Társadalomtörténeti Doktori iskola oktatója. Fõ kutatási területe az 1945 utáni társadalomtörténet (munkásnõk, 1956, gender, ügynökügyek). Számtalan tanulmány és recenzió szerzõje, a Kádár leányai a második önálló kötete.
