Báthory Erzsébet igazsága
„Szádeczky-Kardoss Irma munkájának értéke a megközelítés újdonságában rejlik. Vizsgálataiban messzemenően érvényesíti a történettudomány, a néprajz, az orvostörténet szempontjait, beható jogtudományi elemzések és joggyakorlati szempontok alapján tárja fel a korabeli eseményeket és állapítja meg, hogy Báthory Erzsbéet koncepciós eljárás áldozata. Ez a könyv a több évszázados kérdés történetének histográfiai jelentőségű alkotása. Széleskörű érdeklődésre tarthat számot a különböző szaktudományok és a közvélemény körében.” (R. Várkonyi Ágnes)
Részlet a könyvből
1610. december 29.
Thurzó György nádor a pozsonyi oktávából biccsei otthonába menet, Csejtén, „vacsoda fölött megfogja” az erős fekete bég, Nádasdy Ferenc özvegyét, ecsedi Báthory Erzsébetet. A községbeli kastélyból fel a várba viteti, ahol „kő közé rakva”, minden szabályszerű tárgyalást és ítélethozatalt mellőzve „örök fogságra veti”, megtiltva hogy az őrségen és papjain kívül bárkivel érintkezzék. S bár pert soha nem folytatnak, jogszerű ítéletet soha nem hoznak ellene, az asszony e fogságból többé nem szabadul. Fogolyként hal meg 1614. augusztus 21-ére virradóan. „Hirtelen múlt ki ez világbul,… reggel chak halva találták. De azt mondgiak, hogi igen imatkozot, és Szep isteni dichereteket inekelt” – számol be elhunytáról Thurzó Szaniszló – a fogságra vető nádor rokona – Báthory Erzsébet egyik vejének, a Csáktornyán lakozó Zrínyi Miklósnak.