Gondolat Archívum - Nőkért Egyesület

Slachta Margit a sajtó nyilvánosságában

Különleges kötetet tart kezében az olvasó: a Slachta Margit a sajtó nyilvánosságában – Válogatott írások róla és tőle, 1908-1949 című kötet kettős szerkezetű, amely korokra és korszakokra bontva mutatja be válogatott és jellegadó cikkeken át egyrészt Slachta Margit írásait, másrészt a róla és tevékenységéről szóló sajtóközleményeket. A két, egymással párhuzamosan futó, sokszor egymásra reflektáló, egymást tükröző íráskorpusz egymás mellé rendelése azonban mást is megmutat, mint a részeit alkotó írásműveket egyenként. A jelentés a párhuzamosan futó írások egymásra vonatkoztatásában születik meg, és így – miközben elmerülünk az írások sokszínű, izgalmas világában – ahhoz is kulcsot kapunk, hogy Slachta Margitot és korát jobban megértsük.

Kéthly Anna

Ki volt Kéthly Anna?
Egyesek szerint „zárdából elfajzott kaméleon”, „a legkorlátlanabb hazaáruló”, aki „nemcsak a munkásosztályt, hanem az egész országot árulja”. „Ez a hazátlan bitang” „az imperialisták pénzéért szüntelen rágalomhadjáratot folytat a szocialista Magyarország ellen”.
Mások szerint a „moszkovita”, „istentelen” „Vörös Anna” „hosszú ideig jól élt a szovjet kegyéből!”. „A vele együttműködő nemzetbecsmérlő a Kádár- Münnichektől a vörös cárokig azonos világnézeti és politikai alapon áll”, és „nagy bűnt követett el a magyar Hazával szemben”.
Ám akadnak olyanok is, akik szerint „a világszervezetek, az ENSZ fórumain okosan, bölcsen, megdönthetetlen érvekkel képviselte magyar népünk ügyét és ezt tette emigrációja húsz évében is, minden órában”. „Az eszme tisztaságáért élt, dolgozott fáradhatatlanul, szenvedett mártíromságot.”
Az utóbbi időben megnövekedett a történészek érdeklődése a 20. század legismertebb szociáldemokrata női politikusa, Kéthly élete és tevékenysége iránt. Az 1980-as évektől kezdve megjelent írások ismertették a közel hatvan éven át kifejtett szerteágazó politikai tevékenységét. A kutatás szabaddá válásával a történészek hozzájuthattak a hazai és a külföldi archívumokban őrzött iratokhoz. A szinte hiánytalanul megmaradt Kéthly-levelezés anyaga pedig sokrétű portrét rajzol a magyar baloldal kimagasló alakjáról.

Nemek forradalma? – A nők vezetővé válásának akadálypályája

A nők növekvő képzettsége, foglalkoztatottsága és menedzsmentben elfoglalt pozíciója annyi globális változást hozott, hogy a nemek forradalmáról beszélhetünk. Megváltozott a nők helyzete, miközben a férfiak élete sokkal kevesebb változáson ment keresztül, s így felemás a nemek egyenlőségének megvalósulása. A forradalom elakadt, befejezetlen maradt, ráadásul, ahogy a közgazdasági Nobel-emlékdíj 2023-as díjazottja, Claudia Goldin fogalmazott: csendes forradalom volt.
A könyv a genderrezsim koncepciójára építve áttekinti, milyen a nők helyzete a társadalmi viszonyok különböző dimenzióiban, különös tekintettel a gazdasági élet vezetésében elfoglalt pozíciókra. A magyar világon túllépve japán és lengyel példákat is hoz a női vezetők helyzetére, akiknek az életében egyszerre van jelen az önmegvalósítás, az egyenlő karrier ígérete és a női vezetőket visszafogó, a reproduktív feladatokkal egyenlőtlenül megterhelő patriarchális rendszer.