Balassi Kiadó

Az idő lányai. A nők világtörténete

„Mi a történelem? – teszi fel a kérdést Gibbon, a Római Birodalommal foglalkozó nagy történetíró. Nem más, mint a férfiak bűneinek, boldogságainak s szerencsétlenségeinek jegyzéke. Végre elérkezett az idő, hogy a bölcsőt ringató kéz tollat ragadjon, s igazságot tegyen: nők is voltak a történelemben” – írja könyve bevezetőjében Rosalind Miles, az ismert amerikai újságírónő, s meg is próbálja orvosolni ezt az „igazságtalanságot”. Bemutatja a nők történetét a kezdetektől napjainkig: milyen szerepet játszottak a vallásban, a kultúrában, a munkában s a forradalmakban.

Rajk Júlia

ülönös és tragikus politikai sorsfordulóit hordozza. Rajk Lászlóné, született Földi Júlia, személyes ellenségének tudhatta mind Rákosi Mátyást, mind Kádár Jánost, akik részt vettek férje, illetve a rehabilitálásért fellépő Nagy Imre meggyilkolásában. Rajk Júlia 1945 és 1949 között jó néhány fontos politikai pozíciót töltött be. 1949-ben a bíróság ötévi börtönbüntetésre ítélte, gyermekét idegen néven állami gondozásba vették. A börtönbüntetés letöltése után nevét a beleegyezése nélkül megváltoztatták. A rehabilitációért és férje eltemetéséért, emlékének megőrzéséért, valamint „saját névéért” harcolt éveken át. Megkérdőjelezhetetlen erkölcsi súlyával döntő szerepet játszott abban, hogy a politikai rehabilitációs folyamat, ha zökkenőkkel is, de haladt, és sikerül elérnie férje nyilvános temetését. Rajk Júlia egész életében harcolt a megkülönböztetés és az igazságtalanság ellen. A „Júlia-féle szabadságakciók” az első valóban civil szervezet megalakításától, a bebörtönzött ellenzékiek védelmétől az abortuszjogszabályok szigorítása ellen indított aláírásgyűjtő akció megszervezéséig terjedtek. Ennek a harcnak az állomásai, a börtönévek, a romániai fogság, a Nagy Imre-csoport: győzelmei és vereségei, vagyis Rajk Júlia élettörténete bemutatja, hogy megvalósítható-e a mindennapok apró harcain keresztül az utópia: az autonóm, a férfi világtól szabad nő, a „saját név” megszerzése.

A nők migrációja keletről nyugatra. Társadalmi nem, mobilitás és azonosulás a jelenkori Európában

A fejezetek a munka, szerelem, otthon, kommunikáció területén követik nyomon a migrációban élő nők sorsát, élethelyzetét. További 30 interjú készült a saját hazájukban élő nőkkel, tőlük azt kívánták megtudni, hogy a migráns nők jelenlétének és együttélésének milyen formái alakulhattak ki az eltérő kulturális hátterű európai nők között. Fordította: Szári Péter  

 

Van-e a nőknek történelmük?

A nők és férfiak, valamint a nők és nők közötti különbség kérdése. A kötetet Joan Wallach Scott, a princetoni Institute for Advanced Study tagja állította össze, azzal a céllal, hogy bemutassa az elmúlt tíz év legfontosabb, ma már klasszikussá vált történelmi tanulmányait, a nő kategóriája, a társadalmi nem, a faj, az osztály, a szexualitás, a feminizmus témakörében. A kötet szerzői, Denise Riley, Natalie Zemon Davis, Joan Wallach Scott, Anne Phillips és Lynda Roper stb. művei alapvető olvasmányok a történelemmel, nőtudománnyal, a társadalmi nemek tudományával, művelődéstörténettel és feminizmussal foglalkozó tanárok és diákok számára. Fordította: Greskovits Endre.

 

Csendes lázadás – nők a rendszerváltásról

Milyen napjainkban a magyar nők sorsa? Hogyan élték át a szocializmus, majd a politikai-társadalmi átalakulás éveit, Miről álmodoznak, miben reménykednek? Kötetünkben Margot Wieser tizenhárom – más-más társadalmi rétegbe és nemzedékhez tartozó, különféle foglalkozású asszonnyal készített – interjúját adjuk közre.

Híres hölgyek az itáliai reneszánsz és barokk korban

A könyv a reneszánsz és barokk kor híres nőalakjainak életével, tevékenységével, a történelemben, irodalmi és művészeti körökben játszott szerepükkel ismerteti meg az olvasót. Ez az a korszak ugyanis, amikor a felsőbb társadalmi körök, a városi és az udvari műveltség igényei már a nőknek is kellő szellemi neveltetést biztosítottak, amellyel a legkiválóbbak élni is tudtak. Az itáliai történelemnek a könyvben szereplő közismert nőalakjai közül még azok is, akik önálló írói-művészi alkotásokkal nem is dicsekedhetnek, létük, életvitelük, személyiségük, történelmi szerepük a kultúrtörténet számára is maradandó emlékeket hordoz. Az ide sorolható híres hölgyek történetében egy közös: valamennyiük az európai művelődéstörténet legragyogóbb korszakában, a klasszicitást felélesztő reneszánsz és a klasszicitást sajátosan a maga arcára cizelláló barokk kor szülöttei. Mindannyian a maguk idejében, módján és eszközeivel járultak hozzá ahhoz a sajátos képhez, amely az itáliai klasszicizmus összetett, sokszor ellentmondásos, mégis ragyogó és megismételhetetlen korát ábrázolja. 

A boldogulás útvesztői – Idősgondozás külföldön, vidéki nők élettörténetében

A világ számos országában megfigyelhető az időskorúak népességen belüli arányának növekedése. A jelenséggel párhuzamosan egyre növekedik a kereslet az ehhez értő gondozók iránt. Az elmúlt két évtizedben Magyarországról is
egyre többen indulnak útnak, hogy az otthon elérhetőnél magasabb bérért vállaljanak ilyen munkát külföldön, egy arra rászoruló otthonában. A 24 órás gondozást többnyire nők végzik, akik a távolságtól függően többhetes váltásban dolgoznak, és akár évekig ingáznak otthonuk és munkahelyük között. Számos magyarországi településen bevett stratégiának számít a külföldön végzett idősgondozói munka, amely olyan háztartásoknak biztosítja a megélhetést, a jobb életet, amelynek tagjai munkanélkülivé váltak, nehezen találnak munkát környezetükben, nyugdíjba vonultak, de alapvető szükségleteik sem biztosítottak, kilátástalannak tartják itthoni boldogulásukat. A szerző ilyen sorsokat mutat be, a gondozókkal készített interjúk alapján vonja le sokoldalú következtetéseit, emellett a gondozói iparág működésébe is betekintést enged. A kötet amellett érvel, hogy a vándormunka és az akár több évtizeddel korábban lezajlott gazdasági és társadalmi folyamatok, valamint az élettörténeti események között szisztematikus összefüggés található, emellett a családi viszonyok is dinamizáló hatással lehetnek a külföldi munkavállalásra.

Aki kimondja, amit ki kell mondani. Pető Andrea tiszteletére.

„Azt mondják, a kor csak egy szám, és Andrea esetében ez a szám bölcsesség, kitartás és kaland csodás keveréke – kiemelkedő teljesítmények és új kezdetek keveréke. Ragyogó tudós, karizmatikus professzor, igazi kozmopolita és különleges nő – Andrea tiszteletreméltó vonások megtestesítője. A társadalmi nemek kutatói körében páratlan történészi teljesítményt nyújt, és érzékenysége a társadalmi nemekkel kapcsolatos politikai irányvonalak iránt kiemeli a történészek köréből.”
A kötetben pályatársak, kollégák, tanítványok, tanárok köszöntik  Pető Andreát születésnapja alkalmából.