Prostitúció és fizetetlen anyaság: a női test kizsákmányolása
Három gyermeket megszültem, és ahogy az idő telik, úgy látom egyre világosabban, hogy a prostitúció és az anyaság mennyire hasonlatos mechanizmusok szerint működnek a patriarchátusban,
Három gyermeket megszültem, és ahogy az idő telik, úgy látom egyre világosabban, hogy a prostitúció és az anyaság mennyire hasonlatos mechanizmusok szerint működnek a patriarchátusban,
Valóságos morális pánikot váltott ki, hogy az idei eurovíziós dalfesztivált az osztrák „szakállas nő”-ként emlegetett Conchita Wurst nyerte.
Nők vagina nélkül. Van ilyen, és – noha a mottót Enslernek a transznőkről szóló monológjából („Kiverték a fiúból a lányt”) vettem – nem csak transzneműek esetében. A Transvanilla Egyesület a Facebook-oldalán ma megosztott egy (nem saját) cikket, amely egy mexikói, cisznemű, vagina nélkül született nőről szól.
A struktuális elnyomás minden ideológiájához tartozik egy előítélet, és a szexuális visszaéléshez tartozó – áldozathibáztató – sztereotípia éppen a „Lolita”, azaz a csábító gyereklány, „akinek szegény férfiak nem tudnak ellenállni”.
Antoni Rita és Szatmári Réka beszámolója
/A beszámoló első része itt olvasható./ Reflektálva arra, hogy a szociálpolitika „női terület”, Kováts Eszter egy korábbi vitáról idézett egy politikusnőt, aki szerint ezt arra
Panasszal szeretnek élni a Chef Market Élelmiszeripari Zrt. reklámja ellen.
2011. november 29. és 2012. január 4. között, bő egy hónap alatt egy előselejtezőn és a Divízió I-es (másodosztály) világbajnokságon 10-ből 10 mérkőzést nyerve a magyar női ifjúsági jégkorong-válogatott feljutott a világ legjobb 8 válogatottját magába foglaló A csoportba, majd egy évvel később az A csoportos világbajnokságon a 6. helyezést elérve bent is maradt.
Nevelős Emőke új szerzőnk, olvasóként ismertük meg, és március 8-án megkértem, írjon nekünk arról, milyen egy olyan országban a nőnap, ahol már megvalósult a nemek egyenlősége. Elöljáróban annyit mondott, hogy a helyzet nem egészen így van, és a következő cikket küldte. (A szerk.)
2014. március 7-én, a Mindenütt Nő programsorozat részeként A szegénység női arcai címmel a Friedrich Ebert Alapítvány budapesti képviselete rendezett kerekasztal-beszélgetést a Kőleves Vendéglőben. Az esemény célja a meghívott beszélgetőpartnerekkel a női szegénység megjelenési formáinak, csatornáinak és a leküzdése előtt álló akadályoknak megvitatása volt, valamint az olyan kérdések megválaszolása, mint: eltér-e a szegénységben élő nők és férfiak élethelyzete? Vannak-e olyan szegénységi kockázati tényezők, amelyek a nőket jobban vagy máshogyan érintik? Változott-e ez az utóbbi években? Milyen nehézségekkel küzdenek meg az idős, a roma, a hátrányos helyzetű térségben lakó, a gyermeküket egyedül nevelő nők? Mik a női szegénység leküzdésének politikai és társadalmi előfeltételei?