November 25-én, A nők elleni erőszak leküzdésének világnapján, reggel fél 9-kor a nőszervezetek (NANE, PATENT, Női Érdek, Nőkért) és civilek mintegy százfős tömege tüntetett a
Kilenckor kezdi tárgyalni a Fővárosi Ítélőtábla annak az orvosnak az ügyét, aki első fokon csak négy év börtönt kapott, amiért maró lúggal leöntötte volt barátnője nemi szervét. Az épület előtt az áldozattal szolidáris minidemonstrációt tartanak.
Belefutottam a napokban egy tévéreklámba: benne a családanyát néhány napra szakáccsal, takarítóval, sofőrrel és további szakemberekkel helyettesítik, amit a már-már komikusan passzív családapa és a két gyerek meglehetős fanyalgással fogad. A tanulság az, hogy anya pótolhatatlan, és kávéval érdemes frissítenie magát, hogy bírja a strapát.
Dr. B. Krisztián, a budapesti Irgalmasrendi Kórház akkori igazgató főorvosa az elsőfokú ítélet szerint 2013 márciusában jó előre felkészülve, megszervezve, megtervezve, maszkba, sisakba, kesztyűbe öltözve erőszakkal behatolt volt kedvese, R.E. lakásába, ott a nőt a földre kényszerítette, kábító injekcióval elkábította, s ebben az állapotában a nemi szervét lúggal leöntötte.
Az elmúlt évek során az ápolók alulról jövő mozgalmai fontos tiltakozásokat szerveztek az alacsony bérek, a rossz munkakörülmények, a kifizetetlen túlmunka, az ápolóhiány, az elvándorlás és az egészségügyi szektor általános állapota miatt. „A régió Sándor Máriái” 2016. október 11-én az „Ápolónői mozgalmak a visegrádi országokban és a gondoskodás társadalmi értéke” című kerekasztal-beszélgetésen találkoztak és vitatták meg tapasztalatikat. Beszámoló.
A Hintalovon Alapítvány aláírásgyűjtést kezdeményez olyan kormányzati lépések sürgetésére, amelyek eredményeként minden magyar gyerek segítséget kérhet, védelmet kaphat, és elkerülheti, hogy szexuális erőszak áldozatává váljon.
A wmn.hu női portálon a napokban megjelent egy cikk, amelyben a magát szexmunkásnak valló interjúalany a német legalizációs törvényt tartaná itthon is kívánatosnak. Nézzük csak meg, hogy a legalizáció milyen helyzetet eredményezett Németországban – a szerk.
Ha a prostitúciót ellenző transz nők hallgatnak, vajon kiknek a hangja marad hallható Magyarországon a két téma metszetéről?
/Az alábbi, gyermekbántalmazásról szóló szöveg a nyugalom megzavarására alkalmas – volt áldozatok, PTSD-vel küzdők, gyenge idegzetűek óvatosan olvassák. E kötelező jellegű figyelmeztetéssel együtt mindenkit biztatok a tartalommal való szembenézésre, ami ma is számos magyar gyerek mindennapi valósága. – a szerk./
Miközben mi itthon még mindig a princípiummal, a nőket szülőgépnek tekintő politikával, a szexista-áldozathibáztató médiával és az Isztambuli Egyezmény törvénybe iktatásának késlekedésével bajlódunk, tőlünk nyugatabbra egész más frontokon zajlanak a feminizmus központi vitái: a feminista törekvések állítólagos új ellenségei a transzneműek, illetve az úgynevezett transzpolitika.
