„le akarjuk rombolni azt a szörnyű hazugságot, amely az emberiség felénél a tudást: szégyennek, bűnnek, a legveszedelmesebb tudatlanságot: ártatlanságnak, a szellemi sötétséget: nőies bájnak, a
Kinőttelek, kinőttelek: Fekete cipő, visellek Harminc éve, mint egy láb, Féregfehéren, s lélegzeni, Tüszkölni alig merek. Apu, meg kellett hogy öljelek. De még előtte meghaltál
Ebben a cikkben elsősorban a saját, szubjektív véleményem kap szerepet.
Hol volt hol nem volt, volt egyszer egy királyság. Ebben a királyságban az öreg uralkodó hamar megözvegyült. Mivel volt már trónörököse, így nem nősült újra,
Nemrég a következő levelet kaptam, úgy gondolom, a költészet napja éppen megfelelő a megjelenésre – szerk.) „Kedves szerkesztö! Szeretném felhívni egy nemrégiben megjelent verseskötetemre a
A Rózsaszín szemüveg címet viselő beszélgetéssorozat válaszokat keres arra a kérdésre, hogy hová tűntek a nők az irodalomból? Az írás a férfiak feladata? Nők tollából csak lányregények és lektűrök születnek? Ki volt Kaffka Margit a magyar irodalomban? Mire volt képes? Miért ő az egyetlen kanonizált nőíró?
Kosáryné Réz Lola (Réz Elenonóra) neve számomra az Elfújta a szél (és egy másik gyerekkori kedvenc- Kathleen Winsor: Amber c. regényének) fordítójaként csengett ismerősen, de
Ha valakiben netán élne még olyan sztereotípia, hogy a „komoly irodalom” állítólagos reprezentánsából, a közoktatásból, tankönyvekből mellőzött női szerzők nem alkottak semmi jelentőset, és irodalmi világuk beszűkült, privátszféra-orientált, ráadásul egyféle – őt majd Carson McCullers metsző társadalomkritikája, hideg, groteszk, elidegenedett világa, az emberi kapcsolatokról szőtt búskomor víziói, és sallangoktól mentes hangvétele kizökkentik e tévhitekből. Az amerikai déli államok gótikus tradíciójához köthető szerző első regénye, melyet 23 évesen írt, a Magányos vadász a szív (magyarul: Európa, 1983, ford. Déry Tibor) kötelező olvasmány is lehetne.
Hófehérke, Csipkerózsika, Hamupipőke és társaik. Ha a gyerekkori kedvenc mesék iránt érdeklődök, ezek gyakran szerepelnek nők válaszaiban. Azonban ha megnézzük, mit üzennek ezek a történetek a gyerekeknek a nemi szerepekről, arra jutunk, nem jó, ha egy kislány CSAK ilyeneket hall. A feminista mesekritikánk következik.
Mielőtt valakit elragad az egyre inkább elharapozó ideológiai divathullám, és a hagyományos, veretes értékek nevében elkezdi romantizálni az otthonmaradó, „karrierjének” (általánosító szitokszó) átszellemült mosollyal búcsút
