Erdős Virág: Van egy ország
Van egy ország. Egy népszavazás margójára.
Van egy ország. Egy népszavazás margójára.
Az alábbi link alatt találjátok az amerikai feminista (nyomtatott és internetes) újság, a Ms. Magazine 100-as listáját, mely a szerkesztők által legfontosabbnak, legjobbnak ítélt non-fiction műveket tartalmazza.
Figyelmes olvasóink láthatták, hogy új cikksorozatot indított Pál Móni szerzőnk a gyerekkori traumákról. Hétvégi zeneposztunkhoz is olyan zenéket válogattam, melyek valamilyen módon a gyerekkori traumákhoz, gyermekbántalmazáshoz ill. – bővítettem a kört – a családon belüli erőszakhoz kapcsolódik.
„Divatja” van ma a prostituált irodalomnak, rengeteg ilyen jellegű könyv látott napvilágot az utóbbi években, ezek egyike Szalai Vivien Hamis gyönyör című regénye, amelynek már folytatása is van Drága kéj címmel. Ez a könyv annyiban különbözik a többitől, hogy egyrészt azt állítja, lerántja a leplet a dubajozásról, valamint abban, hogy Szalai Vivien elmondása szerint egy igaz történetet vetett papírra: a Hamis gyönyör és folytatása egy Szofinak nevezett luxusprostituálttal készített interjú regényként tálalva.
Ebben a cikkben elsősorban a saját, szubjektív véleményem kap szerepet.
Az Alexandra Könyvesház Panoráma Termében mutatták be szeptember 22-én Lovas Nagy Anna első regényét, ami a Noran Könyvesház kiadásában Verazélet címmel jelent meg. Gyalog mentem a Déli pályaudvarról a bemutatóra, a Nyugati tér felé közeledve egyre gyakrabban jelent meg az aszfalton a felfestés: „1 könyv verazélet”. Az utcai gerillamarketing pedig hatásos volt, este hatra a terem megtelt, a későn érkezők már csak az ajtóban állva tudtak részt venni az eseményen.
Nem urad és királyod Kicsi leány, hidd el nekem: Nincs olyan férfi, Aki egy lány tökéletes …Szerelmi szent-áldozását megéri. S ha volna is: hogy követelheti,
A brit író, Fay Weldon (b. 1925) gyakran visszatérő témája a a konvenciók, a társadalmi szerepek falai közé rekedt középosztálybeli nők szimbolikus bebörtönzöttsége. A Nőstényördög című, 1983-as szatíraregénye is ezt példázza.
A Bécsi Egyetem Finnugor Tanszéki kiadványsorozatának – Finno-Ugrian Studies in Austria – 5. köteteként jelent meg ez a tanulmánygyűjtemény, amelynek írásai a nemzettudat, a nemzeti nyelvek és irodalmak kérdéseit a nemi szerepek felől értelmezik. Egy 2006-os – az 1906-os finnországi választások centenáriumára – megrendezett konferencia hangzottak el élőszóban ezek a fejtegetések arra a történelmi eseményre emlékezve, hogy 1906-ban nyerték el Finnországban – Európában először – a nők a passzív és aktív választójogot.
Régebben olvastam egy könyvet, amelyet akkor teljesen készpénznek vettem: Dr. Marianne J. Legato „Miért nem emlékeznek a férfiak, és miért nem felejtenek a nők?” c.