Az alábbi link alatt találjátok az amerikai feminista (nyomtatott és internetes) újság, a Ms. Magazine 100-as listáját, mely a szerkesztők által legfontosabbnak, legjobbnak ítélt non-fiction műveket tartalmazza.
„Divatja” van ma a prostituált irodalomnak, rengeteg ilyen jellegű könyv látott napvilágot az utóbbi években, ezek egyike Szalai Vivien Hamis gyönyör című regénye, amelynek már folytatása is van Drága kéj címmel. Ez a könyv annyiban különbözik a többitől, hogy egyrészt azt állítja, lerántja a leplet a dubajozásról, valamint abban, hogy Szalai Vivien elmondása szerint egy igaz történetet vetett papírra: a Hamis gyönyör és folytatása egy Szofinak nevezett luxusprostituálttal készített interjú regényként tálalva.
Az Alexandra Könyvesház Panoráma Termében mutatták be szeptember 22-én Lovas Nagy Anna első regényét, ami a Noran Könyvesház kiadásában Verazélet címmel jelent meg. Gyalog mentem a Déli pályaudvarról a bemutatóra, a Nyugati tér felé közeledve egyre gyakrabban jelent meg az aszfalton a felfestés: „1 könyv verazélet”. Az utcai gerillamarketing pedig hatásos volt, este hatra a terem megtelt, a későn érkezők már csak az ajtóban állva tudtak részt venni az eseményen.
A brit író, Fay Weldon (b. 1925) gyakran visszatérő témája a a konvenciók, a társadalmi szerepek falai közé rekedt középosztálybeli nők szimbolikus bebörtönzöttsége. A Nőstényördög című, 1983-as szatíraregénye is ezt példázza.
A Bécsi Egyetem Finnugor Tanszéki kiadványsorozatának – Finno-Ugrian Studies in Austria – 5. köteteként jelent meg ez a tanulmánygyűjtemény, amelynek írásai a nemzettudat, a nemzeti nyelvek és irodalmak kérdéseit a nemi szerepek felől értelmezik. Egy 2006-os – az 1906-os finnországi választások centenáriumára – megrendezett konferencia hangzottak el élőszóban ezek a fejtegetések arra a történelmi eseményre emlékezve, hogy 1906-ban nyerték el Finnországban – Európában először – a nők a passzív és aktív választójogot.
Régebben olvastam egy könyvet, amelyet akkor teljesen készpénznek vettem: Dr. Marianne J. Legato „Miért nem emlékeznek a férfiak, és miért nem felejtenek a nők?” c.
Mint már korábban megígértük, interjút készítettünk Ta-Mia Sansával, a Sötét Hórusz sci-fi regény írójával. A könyv hamarosan kapható lesz a könyvesboltokban, valamint Ta-Mia Sansával személyesen
Lovas Ildikó A kis kavics című regényének fülszövege egy filmszerűen pergő, igazi krimit ígér, az olvasó pedig nem csalódik, mikor végigolvassa a könyvet, hiszen az végig fenntartja érdeklődését. Története két síkon játszódik, az egyik egy negyvenéves történelem szakos tanárnőnek az útkeresése, aki úgy érzi, hogy determinálja őt a neve: „Amikor az egyetemre iratkozás feladatait intéztem, (…) megkérdezte tőlem, (…) hogy én magam is olyan vagyok-e, mint az a náci kurva, akinek a nevét viselem.” Kozma Léni története így kapcsolódik a másik síkhoz, ami Leni Riefenstahl német rendezőnő, táncosnő, a náci filmes személye.
A febr. 8-i Népszabadságban megjelent egy cikk arról, hogy a kormány piacosítaná a bölcsődéket. A cikkben megszólal Nagy Beáta, a Corvinus Egyetem Társadalmi Nem-és Kultúrakutató
A Godot Irodalmi Fesztivál keretein belül szervezett beszélgetés, melynek apropójából e cikket írtam, 2010. november 13-án Pesten, a Fogasházban került megrendezésre. Azzal hívott fel a szervező, Czapáry Veronika, hogy a program egyik beszélgetése a nők tárgyiasításáról fog szólni, ehhez olvassam el Kukorelly tavalyi könyvét, akár ez is állhatna a középpontban. Megtettem. Következzen a konklúzió.
