Rendbontás a húspiacon? – véleményem a belépő-ügyről
Nincs könnyű dolga Teczár Szilárdnak. Ahogyan általában senkinek sincs, aki egy ügy mellett kiáll. Az értetlenkedő közvélemény, egy sereg önjelölt lélekbúvár módjára, rögtön mögöttes motivációkat
Nincs könnyű dolga Teczár Szilárdnak. Ahogyan általában senkinek sincs, aki egy ügy mellett kiáll. Az értetlenkedő közvélemény, egy sereg önjelölt lélekbúvár módjára, rögtön mögöttes motivációkat
/A beszámoló első része itt olvasható./ Acsády Judit az MTA Szociológiai Intézet részéről „Interetnikai párbeszéd – női kezdeményezések, nőmozgalmak (nemzetközi kontextus)” címmel tartott előadást. Egy
2013. november 22-23-án a Pozsony melletti Somorján, a Forum Kisebbségkutató Intézetben, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala Női és Gyermek-esélyegyenlőségi Bizottság szervezésében, valamint a Phoenix Polgári Társulás
(A beszámoló első része itt olvasható.) A szünet után némileg megfogyatkozott közönséggel (sokan valószínűleg Eve Enslerre voltak csak kíváncsiak) a kiállításmegnyitókkal folytattuk a programot. A
A lányaim születése után otthon maradtam, ami egyértelmű döntés volt a 90-es évek közepén. Es otthon is ragadtam, majd most, húsz évvel később újra beültem az iskolapadba, hogy bepótoljam, vagy legalább is megpróbáljam bepótolni az elmúlt két évtizedet.
Felháborít, ha automatikusan egy, a nőket elnyomó rendszer egyik fogaskerekének néznek? Jogos. Erre azonban nem az a megoldás, hogy még ezt a felháborodásodat is a
A Feministák Egyesülete a magyar hagyományokra támaszkodva, a reformkorban megkezdődött, a nők oktatására, művelődésére irányuló törekvésekhez kapcsolódva lépett fel. Kiemelt célja a választójog megszerzése volt, de tevékenysége kiterjedt az állásközvetítéstől a nyelvtanításon át a cselédtörvények felülvizsgálatáig minden olyan témára, amely a nők helyzetével összefüggött.
A TETT (Társaság egy Tudatos társadalomért) megismétli a Cambridge-i diákok azonos nevű akcióját. Céljuk, mint fogalmaznak, „hogy minél több embernek megmutassuk : feminizmusra mindenkinek szüksége van, a nemek közötti egyenlőséget célul kitűző mozgalom pedig nem csak a felső – középosztálybeli unatkozó, fehér bőrű egyedülálló nők hisztije.” Ennek apropójából írtam le a magam válaszait a kérdésre.
Jane Rogers Jessie Lamb testamentuma című, az Ad Astránál nemrég magyarul is megjelent regénye (ford. Béresi Csilla) egyaránt sorolható az apokaliptikus science fiction és a
Benne az interjúkkal, amelyeket menet közben készítettem Dr. Wirth Judittal (NANE) és Endrefi Évával az Országos Állatvédőrségtől. (5.00-tól!) valamint Keveházi Katalinnal (Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség)