A Feministák Egyesülete a magyar hagyományokra támaszkodva, a reformkorban megkezdődött, a nők oktatására, művelődésére irányuló törekvésekhez kapcsolódva lépett fel. Kiemelt célja a választójog megszerzése volt, de tevékenysége kiterjedt az állásközvetítéstől a nyelvtanításon át a cselédtörvények felülvizsgálatáig minden olyan témára, amely a nők helyzetével összefüggött.
A TETT (Társaság egy Tudatos társadalomért) megismétli a Cambridge-i diákok azonos nevű akcióját. Céljuk, mint fogalmaznak, „hogy minél több embernek megmutassuk : feminizmusra mindenkinek szüksége van, a nemek közötti egyenlőséget célul kitűző mozgalom pedig nem csak a felső – középosztálybeli unatkozó, fehér bőrű egyedülálló nők hisztije.” Ennek apropójából írtam le a magam válaszait a kérdésre.
Jane Rogers Jessie Lamb testamentuma című, az Ad Astránál nemrég magyarul is megjelent regénye (ford. Béresi Csilla) egyaránt sorolható az apokaliptikus science fiction és a
Benne az interjúkkal, amelyeket menet közben készítettem Dr. Wirth Judittal (NANE) és Endrefi Évával az Országos Állatvédőrségtől. (5.00-tól!) valamint Keveházi Katalinnal (Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség)
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) április 24-én zárult médiakampányának célja a hatóság ismertségének növelése volt a 18–59 éves célcsoport körében. A kampány központi üzenetét – „Egyenlő bánásmód – mindenkit megillet!” – széles körben juttatta el az EBH a lakossághoz. 2013. február 1. és április 24. között rádió- és tv-reklámok, óriásplakátok, BKV-hirdetések, citylight poszterek, offline és online hirdetések segítettek abban, hogy a társadalmi csoportok széles körben megismerjék a diszkrimináció különböző formáit tiltó hazai jogszabályt, vala-mint a hatóság szolgáltatásait.
Feminista irodalomelméletből Magyarországon ez az első magyar nyelvű nagydoktori akadémiai értekezés.
Üzenet Dr. Orbán Viktor miniszterelnök úr, valamint Balog Zoltán az emberi erőforrások minisztere részére.
Ma van a láthatatlan munka világnapja. „A láthatatlan munkát többnyire nők végzik el: a magyar nők átlagosan heti tíz órával többet töltenek csecsemőgondozással, gyerekneveléssel, hat órával többet főzéssel és házimunkával a férfiaknál. Még akkor is több fizetetlen munkát végeznek a magyar nők (és ez ellen nincs is különösebb kifogásuk), ha ők a kenyérkesők a családban, és a férfi munkanélküli” – olvashatjuk egy, az alkalomból megjelent cikkben.
1946. április 22. és április 29. között hét folytatásban jelent meg az Amerikai Magyar Népszava hasábjain Gáspár Géza részletes, sok problémát érintő interjúsorozata Bédy-Schwimmer Rózsával, a 20. század eleji magyar feminista mozgalom jelentős, nemzetközileg is elismert alakjával. Az alábbi, kiragadott részletek Bédy-Schwimmer Rózsa szerintem ma is korszerű gondolkodásmódját mutatják be, aki a második világháború és az emigráció éveinek tapasztalatával a háta mögött fogalmazta meg gondolatait. A cikksorozatból csak az 1946-ban legégetőbb kérdésekről való véleményét választottam ki.
Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség – Sajtóközlemény – Az ENSZ nők elleni diszkriminációval foglalkozó CEDAW Bizottsága a vonatkozó Egyezmény magyarországi végrehajtását vizsgálva számos aggodalomra okot adó területet és ügyet talált, melyek kapcsán több mint 60 pontban fogalmazott meg ajánlást Magyarország részére.
