Csodálkozással és értetlenül olvastam Fekete Gyula anyák napi köszöntőjét a Hitel 9. számában. Értetlenül, mert Fekete Gyula egy olyan mozgalmat ítél el ― a feminizmust ―, amelyről a cikk tanúsága szerint kevés fogalma van.
Nem hiszünk abban a demokráciában, amely csak a közéletre korlátozódik; nem tekinthető demokratának az a férfi, aki csak a közéletben, a politikai életben, ill. a szakmai szférában gondolkodik demokratikus módon, otthon azonban csak hierarchikus kapcsolatokban érzi jól magát, s a hagyományos munkamegosztás formáit követeli meg családjától és más privát kapcsolataiban.
A Friedrich-Ebert-Stiftung a „Nemek közötti igazságosság Kelet-Közép-Európában” című, 2012 óta futó regionális programja keretében 2016. március 21-én tartotta „Egyenlő méltóság és női jogok” című párbeszédfórumát. Mi az emberi méltóság fogalmának politikai relevanciája? Milyen viszonyban van az egyenlőséggel és az egyenlő jogokkal? Van-e különbség nők és férfiak méltósága között? Mit jelent a méltóság az állam szerepéről való elképzeléseink, illetve a média szabadsága szempontjából? Többek között e kérdéseket járták körül külföldi és magyar előadók a nagyszámú, egyetemi hallgatókból, kutatókból, valamint politikai pártok, vállalatok, szakszervezetek és nőszervezetek képviselőiből álló közönség előtt.
A nőket rendszerint nagyon féltik a „biztonságos” otthon falain kívül rájuk leselkedő számtalan veszélytől. Rögtön attól, hogy kimozduljanak, például, elmenjenek egy buliba, ahol, horribile dictu, lecsúszik egy-két ital is. Egy évvel ezelőtt jól megkaptuk az oktató videókat a rendőrségtől…
Első megjelenés: Bolemant Lilla – Szapu Marianna szerk. Bevezetés a gendertanulmányokba. Egyetemi jegyzet. Pozsony – Nyitra: Phoenix Polgári Társulás, 2015, 103-135. A kötet egyben letölthető itt. Alább a linkekkel kiegészített változat olvasható, a szövegben [jelzett] oldalszámokkal. A tanulmányból csak az eredeti megjelenési adatok megadásával lehet idézni. Az eredeti tanulmány a tartalomjegyzék és a képek nélkül jelent meg.
A célba vett „ellenség” képzeletbeli: egyrészt, hazánkban nincs és soha nem is volt az amerikaihoz hasonló, a társadalom széles rétegeit hosszútávon aktivizáló feminista mozgalom; másrészt olyan, hogy „modern” feminizmus, egyáltalán nem létezik – a mozgalom történetének ismeretében láthatjuk, hogy a különbségtétel a „korrekt” klasszikus és a „túlzó” modern feminizmus közt mesterségesen kreált.
A Sisters Uncut nemrégiben alakult angol feminista akciócsoport, amely a családon belüli erőszak áldozatainak nyújtott szolgáltatásokat érintő költségvetési megszorítások ellen küzd. Első akciójuk – stílszerűen
„És azt ismered, hogy egy teológus, egy politológus és egy feminista utazik a vonaton?” Ez a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség gender témájú országos roadshowjának a
„Magyarországon egyre szélesebb rétegeket érintő lakhatási válság van, és egyre kevesebbeknek adatik meg a méltó megélhetés lehetősége. Milliók élnek eladósodva, túlzsúfolt vagy egészségtelen lakásban, kilakoltatás
A feminizmus hazai története iránt a közelmúltban megnövekedett az érdeklődés. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a szerteágazó kutatások nyomán megjelenő történelmi társadalom- és művelődés- és irodalomtörténeti munkák és a feminizmussal foglalkozó rendezvények sokasága. A különböző megközelítések más-más aspektusait emelik ki az évtizedeken át méltatlanul elhallgatott illetve félremagyarázott mozgalomnak.
