Barack Obama, a feminista
Barack Obama elnök feministának tartja magát, legalábbis ez derül ki egy női magazinnak írt cikkéből.
Barack Obama elnök feministának tartja magát, legalábbis ez derül ki egy női magazinnak írt cikkéből.
A bíró szemében az áldozat válik normaszegővé, a védelem túlzott és aránytalan jogkorlátozássá, és a közérdekbe bújtatott magánérdek pedig az ítélkezés alapjává. A társadalom pedig ezek után az erőszakot, a basáskodást és a közönyt még jobban a magáévá teszi.
A napokban jelent meg a Polgári engedetlenség és erőszakmentes ellenállás című kötet, ami a közvetlen cselekvés, az együtt-nem-működés és az erőszakmentes ellenállás eszméjéről és módszereiről közöl klasszikus és kevésbé ismert esszéket, beszédeket és tanulmányokat.
A Nőkért Egyesület felháborodottan konstatálja, hogy a környezetpusztítás és az önkényes kormányprojektek társadalmi egyeztetés nélküli kivitelezése ebben az országban jóval fontosabb, mint a családon belüli erőszak áldozatainak védelme.
Rendkívüli tetszést aratott Facebook-oldalunkon a fenti képes üzenet – egyben világossá is tette, hogy milyen sokan aggódnak a nők „egészségéért”. Ehhez képest az Isztambuli Egyezmény
A forradalom és szabadságharc másfél éve olykor embert próbáló feladatokat rótt a magyar nemzetre. Férfiakra és nőkre egyaránt. A nők véleményéről, cselekvési lehetőségeiről és tetteiről azonban – néhány szereplő félig-meddig ismert életrajzán kívül – nem sokat tudunk.
Úgy látszik, előző írásomban, melyre Fekete reagál, hiába próbáltam a feminizmust körülírni, a feminista írókat felsorakoztatni, Fekete Gyula csak azt olvasta ki a szövegből, ami számára tetszetős.
Csodálkozással és értetlenül olvastam Fekete Gyula anyák napi köszöntőjét a Hitel 9. számában. Értetlenül, mert Fekete Gyula egy olyan mozgalmat ítél el ― a feminizmust ―, amelyről a cikk tanúsága szerint kevés fogalma van.
Nem hiszünk abban a demokráciában, amely csak a közéletre korlátozódik; nem tekinthető demokratának az a férfi, aki csak a közéletben, a politikai életben, ill. a szakmai szférában gondolkodik demokratikus módon, otthon azonban csak hierarchikus kapcsolatokban érzi jól magát, s a hagyományos munkamegosztás formáit követeli meg családjától és más privát kapcsolataiban.
A Friedrich-Ebert-Stiftung a „Nemek közötti igazságosság Kelet-Közép-Európában” című, 2012 óta futó regionális programja keretében 2016. március 21-én tartotta „Egyenlő méltóság és női jogok” című párbeszédfórumát. Mi az emberi méltóság fogalmának politikai relevanciája? Milyen viszonyban van az egyenlőséggel és az egyenlő jogokkal? Van-e különbség nők és férfiak méltósága között? Mit jelent a méltóság az állam szerepéről való elképzeléseink, illetve a média szabadsága szempontjából? Többek között e kérdéseket járták körül külföldi és magyar előadók a nagyszámú, egyetemi hallgatókból, kutatókból, valamint politikai pártok, vállalatok, szakszervezetek és nőszervezetek képviselőiből álló közönség előtt.