„Megfogyva bár, de törve nem” Az abortusz-kérdés Magyarországon
Az utóbbi évben, de még inkább az utóbbi hónapokban az abortusz kérdése jelentős változásokon ment keresztül, kevés nyilvánosságot kapva. A 2012. január elsejétől érvényes új
Az utóbbi évben, de még inkább az utóbbi hónapokban az abortusz kérdése jelentős változásokon ment keresztül, kevés nyilvánosságot kapva. A 2012. január elsejétől érvényes új
Daphne du Maurier Rebecca c. vaskos (545 oldal), ám gördülékenyen olvasható regénye 1938-ban íródott az ún. „női gótika” tradíciójában, és – ami nem ritka a
‘”2012. június 8-án Szegeden a Somogyi könyvtár Csillag téri fiókkönyvtárában megnyílt az első Schwimmer-szoba Magyarországon. A szervezők, az Együtt a Nőkért Egyesület (ENE) alapítói szándékuk szerint Magyarország számos könyvtárába szeretnék bevinni a kezdeményezést. A Schwimmer-szoba megálmodói és kivitelezői Antoni Rita, az ENE elnöke, és Retek Erika a fiókkönyvtár könyvtárosa, akiket támogattak a fiókkönyvtár munkatársai. A Schwimmer-szoba egy igen barátságos, bensőséges hangulatot árasztó kis kuckója a könyvtárnak, ahol szívesen leül a lámpaernyő alatti fotelbe olvasgatni az ember. A könyvtárnak ebbe a részébe gyűjtötték össze a magyar és a külföldi nőirodalom jó néhány alkotását, amelyek segítik a kiegyenlítettebb társadalmi gondolkodás, a női öntudat és autonómia kialakítását, kialakulását….” (Juhász Valéria)
„le akarjuk rombolni azt a szörnyű hazugságot, amely az emberiség felénél a tudást: szégyennek, bűnnek, a legveszedelmesebb tudatlanságot: ártatlanságnak, a szellemi sötétséget: nőies bájnak, a
Ismét kiderült: a pártpolitikai érdekek jóval fontosabbak ma Magyarországon, mint a nők egészsége. Egy hete jelentették be, hogy hamarosan elérhető lesz az abortusztabletta, ám azóta nemcsak ellentmondásos hírek érkeznek arról, hogy eljut-e valaha a kórházakig, hanem az is látható: a kereszténydemokraták újra megragadják a lehetőséget, hogy politikai presztízskérdést csináljanak az ügyből.
Úgy tűnik, a brit királyi háznak sikerül elfogadtatnia egy új törtvényt, amely megfosztja a fiúgyermekeket az elsőség jogától.
Az abortusszal kapcsolatos viták során mindig vannak, akik moralizálni kezdenek, és azzal „érvelnek” az abortusz ellen, hogy a fiatal lányok (természetesen csak a lányok…) már
2007-ben lett harminc éves a német nyelven megjelenő Emma, a világ egyetlen független feminista folyóirata. Az évforduló tiszteletére a lapot, valamint alapítóját és szerkesztőjét, Alice Schwarzert olyan közismert és közszeretetnek örvendő nők köszöntötték, mint a Német Szövetségi Köztársaság (első női) kancellárja, Angela Merkel, az irodalmi Nobel díjas Elfriede Jelinek, valamint a népszerű humorista, Anke Engelke.
Megnősült Mark Zuckerberg, és 28 éves korában elvette a 10 év óta ismert, 27 éves barátnőjét, aki immár végzett orvos, és egy átlagos külsejű, ázsiai felmenőkkel bíró hölgy.
A költőként induló majd prózával foglalkozó Tóth Krisztina novellásköteteit akaratlanul is a 2006-ban megjelent Vonalkódhoz hasonlítja az olvasó. A Hazaviszlek, jó? című kötet után a Pixel közelíti meg ismét a Vonalkód történeteinek mélységét és a kötet novelláinak összhangját. A Pixelhez hasonlóan a 2006-ban megjelent novellákban is felfedezhetjük az egységességet, hiszen minden írás alcíme tartalmazza a vonal szót, Tóth Krisztina legújabb kötete pedig a test köré szerveződik. A művek egy olyan kódrendszert alkotnak, melyek vonalhálója hétköznapi történésekből kiindulva próbálja meg behatárolni a világot annak megértéséért.