Feminizmus és transzneműség 2.: Transz nők a szexmunka/prostitúció vitában
Ha a prostitúciót ellenző transz nők hallgatnak, vajon kiknek a hangja marad hallható Magyarországon a két téma metszetéről?
Ha a prostitúciót ellenző transz nők hallgatnak, vajon kiknek a hangja marad hallható Magyarországon a két téma metszetéről?
/Az alábbi, gyermekbántalmazásról szóló szöveg a nyugalom megzavarására alkalmas – volt áldozatok, PTSD-vel küzdők, gyenge idegzetűek óvatosan olvassák. E kötelező jellegű figyelmeztetéssel együtt mindenkit biztatok a tartalommal való szembenézésre, ami ma is számos magyar gyerek mindennapi valósága. – a szerk./
A női életutakra sokkal jellemzőbb a társadalmilag elvárt „kötelező körök” lefutása.
Miközben mi itthon még mindig a princípiummal, a nőket szülőgépnek tekintő politikával, a szexista-áldozathibáztató médiával és az Isztambuli Egyezmény törvénybe iktatásának késlekedésével bajlódunk, tőlünk nyugatabbra egész más frontokon zajlanak a feminizmus központi vitái: a feminista törekvések állítólagos új ellenségei a transzneműek, illetve az úgynevezett transzpolitika.
Az alábbiakban az igen tanulságos és sok tekintetben elgondolkodtató esszé teljes tartalma elolvasható, a korabeli magyar nyelvre jellemző formában.
Orbán Viktorban egy pillanatra sem merül fel, hogy az Olimpia nem a nemek harca: a magyar férfiakat más nemzet férfiúi győzték le, nem a magyar nők.
A férfiak félelme a „karrierista” nőktől mélyen gyökerező önbizalomhiányról árulkodik.
Mintegy 50.000 ember tüntetett a Ni Una Menos nevű feminista közösség felhívására Peruban a nők elleni erőszak ellen 2016. augusztus 13-án.
A versenysportok teljesítményeiben nyilvánvaló eltérések vannak a férfiak és nők között, minek okairól kár is lenne hosszan értekezni, ha ez nem így lenne, bizonyára minden sportszám koedukált mezőnyben lenne ismeretes. Éppen ezért is méltatlan bagatellizálás egy-egy sikeres női sportoló eredményeinek komparatív kiértékelése a férfiak eredményei alapján.
Puzsér Róbert Hogyha lesz egy lányom című cikkében (MN, augusztus 4.) miközben szándéka szerint fontos társadalmi jelenségek kapcsán töri meg a hallgatást, és nagy életbölcsességeket csöpögtet képzelet- és reménybeli ivadéka fejébe, derékig gázol olyan nemi sztereotípiákban, amelyek már száz évvel ezelőtt sem működtek, ma pedig végképp nem szolgálják egy lány- vagy fiúgyermek érdekeit.