A nők testén keresztül – burkini és emberi jogok
Hétköznap délelőtt, tömeg a négyes-hatoson. Egy középkorú férfi egyre közelebb nyomakszik hozzám, jóval erősebben, mint amennyire a jármű viszonyai elkerülhetetlenné teszik. Visszaél azzal, hogy egy
Hétköznap délelőtt, tömeg a négyes-hatoson. Egy középkorú férfi egyre közelebb nyomakszik hozzám, jóval erősebben, mint amennyire a jármű viszonyai elkerülhetetlenné teszik. Visszaél azzal, hogy egy
A női életutakra sokkal jellemzőbb a társadalmilag elvárt „kötelező körök” lefutása.
Miközben mi itthon még mindig a princípiummal, a nőket szülőgépnek tekintő politikával, a szexista-áldozathibáztató médiával és az Isztambuli Egyezmény törvénybe iktatásának késlekedésével bajlódunk, tőlünk nyugatabbra egész más frontokon zajlanak a feminizmus központi vitái: a feminista törekvések állítólagos új ellenségei a transzneműek, illetve az úgynevezett transzpolitika.
A férfiak félelme a „karrierista” nőktől mélyen gyökerező önbizalomhiányról árulkodik.
Mintegy 50.000 ember tüntetett a Ni Una Menos nevű feminista közösség felhívására Peruban a nők elleni erőszak ellen 2016. augusztus 13-án.
Puzsér Róbert Hogyha lesz egy lányom című cikkében (MN, augusztus 4.) miközben szándéka szerint fontos társadalmi jelenségek kapcsán töri meg a hallgatást, és nagy életbölcsességeket csöpögtet képzelet- és reménybeli ivadéka fejébe, derékig gázol olyan nemi sztereotípiákban, amelyek már száz évvel ezelőtt sem működtek, ma pedig végképp nem szolgálják egy lány- vagy fiúgyermek érdekeit.
A hét elején nyílt a londoni Tate Modern Galériában Carl Andre, a 80 éves amerikai minimal art szobrász kiállítása. A VIP megnyitót mintegy 150, többségben feketébe öltözött feminista – a WHEREISANAMENDIETA? és a Sisters Uncut csoportok tagjai – zavarta meg. André szintén művész felesége, Ana Mendieta ugyanis évtizedekkel ezelőtt rejtélyes körülmények között „kiesett” 34. emeleti lakásuk ablakán és szörnyethalt.
Az áldozatok nem véres bosszút akarnak, csak igazságot.
A Friedrich-Ebert-Stiftung a „Nemek közötti igazságosság Kelet-Közép-Európában” című, 2012 óta futó regionális programja keretében 2016. március 21-én tartotta „Egyenlő méltóság és női jogok” című párbeszédfórumát. Mi az emberi méltóság fogalmának politikai relevanciája? Milyen viszonyban van az egyenlőséggel és az egyenlő jogokkal? Van-e különbség nők és férfiak méltósága között? Mit jelent a méltóság az állam szerepéről való elképzeléseink, illetve a média szabadsága szempontjából? Többek között e kérdéseket járták körül külföldi és magyar előadók a nagyszámú, egyetemi hallgatókból, kutatókból, valamint politikai pártok, vállalatok, szakszervezetek és nőszervezetek képviselőiből álló közönség előtt.
Sok nő világszerte az őket ért erőszak testi, lelki következményei miatt nem tud kiteljesedni, azaz, nem tud a társadalomnak olyan megbecsült, hasznos tagjává válni, mint sok erőszaktevő, akiknek persze egyetlen nyugtalan éjszakájuk sincs amiatt, hogy átgázoltak egy másik emberen.