XIX. század

Elizabeth Sanderson Haldane

Ápolónőnek tanult, az Edinburgh-i Royal Infirmary-ban dolgozott, melynek 1901-ben a vezetője lett. Több bizottságban és tanácsadó szervezetben vállalt szerepet, szociálpolitikai kérdésekkel  foglalkozott. 1920-ban békebírónak választották,

Agnes Pockels

1891. március 12-én a rangos Nature folyóiratban „Surface Tension” címmel megjelent egy nagy feltűnést keltő cikk. Szerzője egy német háziasszony, aki mosogatás közben kísérletezett, és

Meta Howard

 Ő volt Albion városának (Michigan) első orvosnője. Szülei a város alapítói közé tartoztak, gyerekeiket szabadelvű szellemben nevelték. Meta az Albion College-ban szerezte meg MA diplomáját

Anna Wicksell Bugge

Az első svéd női diplomata Egelsundban született, fiatal korától foglalkoztatta a nők helyzete, különösen szociális és gazdasági kiszolgáltatottságuk. Iskolájában Skuld néven vitaegyletet szervezett, ahol főleg a nőkérdéssel

Hedda Andersson

 A lundi egyetem első női hallgatója és a második nő, aki svéd egyetemen orvosi diplomát szerzett. A gyógyítás nála családi örökség – anyja, nagyanyja, dédanyja

Charlotte Perkins Gilman

Gyerekkorában hányatott sorsa volt, a könyvekhez menekült, a könyvtárban az irodalom mellett történelmi, filozófiai munkákat is elolvasott. 1883-tól jelentek meg írásai a Providence Journalban, a Woman’s Journalban

Elizabeth Smith Shortt

1859. január 18-án született. Az első három kanadai orvosnő egyike. Visszaemlékezéseiben leírja, a férfi hallgatók és tanárok zaklatták, gúnyolták, kiközösítették őket, sztrájkkal fenyegetőztek, ezért a

Ambrosia Tønnesen

Az első norvég női szobrász karizmatikus egyéniség volt, tehetséges, öntörvényű, sikeres. Ålesundban született, a Borgerlige Pigeskole elvégzése után Bergenben volt tanítónő. A neves szobrász, Stephan Sinding tehetségesnek

Agnes Dennis

William Dennis szenátor felesége tíz gyereket nevelt fel. Emellett komoly energiát fordított nőszervezetek létrehozására, elismertetésére. Elnöke volt a halifaxi Victorian Order of Nurses-nek, a Local

Bertha Pappenheim

Jómódú bécsi kereskedőcsaládba született. Több nyelven beszélt, sokat olvasott, de 16 éves korában ott kellett hagynia az iskolát, csak bátyja járhatott egyetemre. 1888-ban jelentek meg