XIX. század

Nelly Roussel

Franciaország egyik leghatásosabb szónoka a nők önállóságáért, a testük feletti kizárólagos önrendelkezésért harcolt. A neo-malthuziánus iskola híve és az első nő volt, aki Európában nyiltan

Lillian Ford Feickert

Brooklynban született, 1908-ban költözött férjével North Plainfieldbe, ahol hamarosan a New Jersey Woman Suffrage Association tagja lett. 1912-ben megválasztották az egyesület elnökévé, 1920-ig töltötte be

Kalivoda Kata

Budapesten a Mintarajziskolában, majd a női festőiskolában, később Münchenben és tanult. Leginkább a portré- és tájképfestészet foglalkoztatta, rendszeresen szerepelt a Műcsarnok és a Nemzeti Szalon

Nőkért.hu

Josephine Levy-Rathenau

német nőmozgalom egyik úttörője Berlinben született zsidó értelmiségi családba. Alapos nevelést kapott, beszélt angolul, franciául, olaszul. 1894-ben alapító tagja volt a Bund deutscher Frauenvereine egyesületnek,

Mary Roberts Rinehart

A jelentős életművet felmutató, termékeny  és világszerte népszerű író publikált regényeket, elbeszéléseket, verseket, színdarabokat, kritikákat, de legnagyobb sikereit detektívregényeivel aratta. Már középiskolás korában közölték a

Winifred Cullis

Az első nő, aki brit orvosegyetemen tanszékvezetői kinevezést kapott, egész életében a nők tanuláshoz való jogáért munkálkodott. Cambridge-ben volt a Newnham College hallgatója, végzés után

Marika Stiernstedt

19 évesen publikálta első munkáját, a Sven Vingedal-t. Regényeiben, elbeszéléseiben mindig a nő áll a középpontban, az otthonán kívül is érvényesülni akaró, a férfiakkal egyenlő

Anna Honzáková

 Az első cseh orvosnő, aki hazájában végzett, a prágai Károly egyetemen diplomázott 1902-ben.  1895-ben az első közép-európai leánygimnáziumban, a Minervában végzett kitüntetéssel. A cseh orvoskarra

Ragnhild Jølsen

Abban a korban élt, amikor az ipari forradalom kiteljesedésével a norvég életforma jelentősen megváltozott. Ez családját is érintette, apja eladta a családi farmot és gyárat

Légrády Erzsébet

A XX. század fordulóján leánygimnáziumok még nem léteztek, ezért a Veres Pálné által 1869-ben alapított felső leányiskolában fejezte be tanulmányait, utána a Markó utcai fiúgimnáziumban