A Háttér Társaság és a Nőkért Egyesület közös kiadványának célja betekintést nyújtani az LMBTQI emberek közötti párkapcsolati erőszakkal kapcsolatos nemzetközi szakirodalomba, elméletekbe és statisztikákba, valamint kapaszkodókat adni a párkapcsolati erőszak LMBTQI áldozatainak, segítőiknek és a velük dolgozó szakembereknek.
Ismertető
A négy fal között – Párkapcsolati erőszak az LMBTQI közösségben című, 2026-ban a Háttér Társaság által kiadott kötet egy Magyarországon kevéssé tárgyalt problémára, az LMBTQI embereket érintő párkapcsolati erőszakra irányítja rá a figyelmet. A szerzők – Alter Emese, Antoni Rita és Schlakker Áron – abból indulnak ki, hogy miközben a párkapcsolati erőszakról egyre több ismeret áll rendelkezésre, annak LMBTQI embereket érintő formái továbbra is alulkutatottak és kevéssé láthatók. Magyarországon különösen kevés adat áll rendelkezésre: az áldozatok szexuális orientációját és nemi identitását a hivatalos statisztikák sem teszik láthatóvá.
A kötet célja ezért kettős. Egyrészt szakmai hátteret ad a jelenség megértéséhez: bemutatja a párkapcsolati erőszak általános természetét, típusait, jogi környezetét és az LMBTQI kapcsolatokban megjelenő sajátosságait. Másrészt gyakorlati segítséget kíván nyújtani az érintetteknek, hozzátartozóiknak és a velük kapcsolatba kerülő szakembereknek. A szerzők nemcsak a nemzetközi szakirodalomra és statisztikákra támaszkodnak, hanem hét magyar szakemberrel készült anonim interjú tapasztalatait is felhasználják.
A könyv egyik legfontosabb gondolata, hogy az LMBTQI kapcsolatokban megjelenő bántalmazás alapmechanizmusa nem különbözik gyökeresen más bántalmazó kapcsolatokétól: középpontjában a hatalom és kontroll megszerzése áll. Ugyanakkor az elkövető olyan eszközöket is használhat, amelyek kifejezetten az áldozat kisebbségi helyzetére épülnek. Ezt nevezi a kötet identitásabúzusnak. Ilyen lehet például az előbújtatással, vagyis „outolással” való fenyegetés, az áldozat szexuális orientációjának vagy nemi identitásának megkérdőjelezése, illetve a család, a munkahely vagy más közösség esetleges elutasításának felhasználása zsarolásra.
Ez azért különösen érdekes szempont, mert megmutatja, hogyan válhat egy társadalmi hátrány közvetlenül a bántalmazás eszközévé. Például egy olyan ember, aki anyagilag függ a partnerétől, még kiszolgáltatottabbá válhat, ha a bántalmazó azzal fenyegeti, hogy felfedi LMBTQI identitását a nem elfogadó családja vagy a munkaadója előtt. Hasonlóan súlyos helyzetet teremthet, ha egy azonos nemű pár gyermekét jogilag csak az egyik fél gyermekeként ismerik el: a másik fél számára a kapcsolat elhagyása akár a gyermek elvesztésének kockázatával is járhat.
A kötet arra is rámutat, hogy maga a probléma felismerése sem egyszerű. A párkapcsolati erőszakról élő sztereotip kép gyakran egy fizikailag erősebb férfi elkövetőt és egy női áldozatot feltételez. Emiatt egy azonos nemű kapcsolatban, egy férfi áldozat esetében vagy egy olyan kapcsolatban, ahol az elkövető nem tűnik fizikailag dominánsnak, a környezet és akár maga az áldozat is nehezebben ismerheti fel a bántalmazást. A könyv külön említi például a transzfób megjegyzéseket vagy az outolással való fenyegetést olyan figyelmeztető jelként, amely a hagyományos tájékoztató anyagokban ritkábban jelenik meg.
Fontos téma az áldozatsegítő rendszer hiányossága is. A megkérdezett szakértők szerint a magyar ellátórendszer már általánosságban is jelentős problémákkal küzd, az LMBTQI áldozatok pedig további akadályokkal találkozhatnak. Félhetnek az áldozathibáztatástól, az előítéletektől vagy attól, hogy a segítségkérés során akaratuk ellenére elő kell bújniuk. Emellett sok szolgáltatás kommunikációja továbbra is hetero- és cisznormatív, így az érintettek sokszor magukra sem ismernek az „áldozat” számára felkínált képekben és leírásokban.
A könyv egyik következtetése ezért az, hogy nem elegendő pusztán azt mondani az áldozatnak, hogy kérjen segítséget vagy lépjen ki a kapcsolatból. Az egyéni stratégiák lehetőségeit a környezet, a jogi helyzet, az anyagi függőség és a rendelkezésre álló szolgáltatások alapvetően korlátozzák. A szakértők összehangoltabb ellátórendszert, affirmatív – vagyis az LMBTQI identitásokat elfogadó és azok sajátos helyzetére reflektáló – szolgáltatásokat, valamint férfi és transznemű áldozatok számára is biztonságosan hozzáférhető védett elhelyezést tartanának szükségesnek.
A kötet utolsó része kifejezetten gyakorlati. Az érintetteket többek között arra biztatja, hogy keressenek megbízható személyt, dokumentálják a fizikai sérüléseket, szükség esetén készítsenek biztonsági tervet, és közvetlen veszély esetén kérjenek azonnali segítséget. A szakemberek számára pedig azt hangsúlyozza, hogy az áldozat tapasztalatait komolyan kell venni, biztonságát fel kell mérni, és lehetőségeiről úgy kell tájékoztatni, hogy a döntés joga az érintettnél maradjon. LMBTQI kliens esetében különösen fontos annak vizsgálata, hogy az identitást, az előbújást, a testet vagy a közösségi kapcsolatokat használta-e az elkövető kontrollgyakorlásra.
- Megjelent: 2026. október
- Típus: egyéb
- Terjedelem: 142 oldal
- Nyelv: magyar
A kiadvány létrejöttét az Avon és a NO MORE Foundation által működtetett Equal Futures Fund támogatta.
