Magyar nők műszaki pályákon

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Magyar nők műszaki pályákon

december 16, 2015 - 15:00

"A nők szerephez jutásával a tudomány világában az Egyesült Államokban kezdtek legkorábban foglalkozni. Margaret W. Rossiter (2012) és Sally Gregory Kohlstedt (1999) amerikai kutatónők ösztönzésére az 1970-es évektől kezdték vizsgálni a nők egyetemre jutásának feltételeit a tudományokban, ezen belül a természettudományokban és a technikában játszott szerepét, hatását.

A világ sok más országában is az 1870- es/80-as években nyíltak meg a kapuk a nők előtt a felsőoktatási intézményekbe (Londonban 1878-tól, Párizsban 1888-tól, Svédországban 1873-tól, Dániában 1875-től, Olaszországban 1875-től, Hollandiában 1878- tól, Belgiumban 1882-től járhattak nők egyetemre). Magyarországon az 1895-ös Királyi Rezolúció a filozófiai, az orvosi és a gyógyszerészi karokon tette lehetővé az egyetemi tanulmányokat.

 (1847-1922) volt az első, egyetemi diplomás magyar nő (orvos) és az első nő, akinek cikkei a Királyi Magyar Természettudományi Társulat lapjában megjelentek.

 (1889-1941) volt az első nő Magyarországon, aki egyetemen tanított, illetve taníthatott volna. A Tanácsköztársaság idején, 1919 áprilisában nevezték ki az elméleti kémia előadójának a Tudományegyetemre, de a Tanácsköztársaság után férjét követve külföldre távozott.

Az első mérnökhallgató nők a Budapesti Műszaki Egyetemen tanultak, 1918-ban: Sternberg-Várnay Marianne építész,  építész, Máhrer Vilma gépészmérnök és Simonyi-Hajós Irma.

Egy 1927-es rendelet szerint nők nem folytathattak gépészmérnöki és vegyészmérnöki tanulmányokat a Budapesti Műegyetemen. Az Építészmérnöki Karon, a hallgatók összes számának 5%-a erejéig vehettek fel nőket, ha nem volt elég férfi jelentkező. 1927 után Fleisch Etelka, Ives Paula, Thier-Szabó Felícia és  voltak az első nők, akik mérnöki oklevelet szereztek.

Blum Erzsébet, báró Braun Nóra (dr. Surányi-Unger Tivadarné) és Takaróné Gáll Beatrix voltak az első női közgazdász doktorok. Takaróné Gáll Beatrix 1933. június 22-i dátummal megszerezte a közgazdaságtudományi doktori címet. A Magyar Közgazdasági Társaság Közgazdasági Könyvtár sorozat XX. köteteként 1938-ban jelent meg a Gazdaságetika című műve és ugyanebben az évben társszerzővel, Tamás Károllyal közösen készített munka, A közgazdasági elméletek története 495 oldalon. Ezeknek a munkáknak az eredményeként a József Nádor Műszaki Gazdaságtudományi Egyetem, mint első nőt, 1940. december 10-én egyetemi magántanárrá habilitálta.

A 20. század elején a nők részvétele a szervezett munkában világszerte szokásos jelenséggé vált. Az 1930-as években Európa és az Egyesült Államok női lakosságának 10–50%-a rendelkezett fizetett állásokkal, míg Magyarországon a női lakosság 24%-a. A második világháború éveiben és az azt követő 5 évben a nőhallgatók százalékos aránya több mint megkétszereződött. Számuk a háború előtti létszám 3,5-szeresére nőtt. 1947-től a szocialista tervgazdaságnak megfelelően, amely az iparfejlesztést hirdette, a műszaki és gazdasági oktatás kiterjesztését tűzték ki célul. E nagy növekedés ellenére, a nőhallgatók száma ebben a korszakban sem érte el az összes hallgató számának 20 %-át. 1967-ben a Műszaki Egyetemen nők legnagyobb számban a Vegyészmérnöki Karon végeztek. A nők érdeklődése a kémia iránt hagyományosan nagy Magyarországon (ez sajátosan magyar jelenség, hogy a kémiát jellegzetes női szakmának tartotta a közvélemény). Érdemes megvizsgálni azt is, hogy a tudományos élet hazai tudományos köztestülete, a Magyar Tudományos Akadémia hierarchikus rendszerében mióta lehetett tag valaki nőként, és milyen a nemi arány. Az első, 1949-ben választott női tag Andics Erzsébet (1902-1986) történész volt. Az Akadémia nőtagjainak aránya soha nem nőtt 5-6% fölé. Az akadémia 273 rendes tagjából 2010-ben 12 a nő, azaz 4 %, 2014-ben a 291 rendes tagból 16 (5,5%)."

A teljes tanulmányt (Konczosné Szombathelyi Márta és Mészáros Attila: "Nőket a műszaki képzésbe!") lásd a TNTeF: Társadalmi Nemek Tudománya Interdiszciplináris eFolyóirat 2015. májusi számában. Ingyenes letöltés .

Kapcsolódó tartalom

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Pécsi Eszter építész, statikus, az első magyar mérnöknő

december 16, 2015 - 15:30

Pécsi Eszter 1898. március 8-án, Pollák Eszter néven született Kecskeméten egy nehéz anyagi körülmények között élő, hétgyerekes családban. Ő készítette a margitszigeti fedett uszoda, a Budapest első vasszerkezetű magasházaként épült Fiumei úti baleseti kórház, a Kútvölgyi úti kórház, és több modern villa szerkezeti terveit. Elhagyta Magyarországot, 1958-ig Bécsben dolgozott, majd New Yorkba ment. 1915 és 1919 között a Technische Hochschule hallgatója volt Berlin-Charlottenburgban. Amikor 1919-ben a budapesti Műegyetem megnyílt a nők előtt, hazatért és itthon fejezte be tanulmányait.

Spiró Éva Ybl-díjas építészmérnök (1926–1980)

május 02, 2019 - 20:41
Spiró Éva (Koffán Károly felvétele, 1969, részlet)

Színésznőnek készült, gimnazistaként egy műkedvelő színjátszócsoport tagja volt. Egyik előadásukra érkezve döbbenten tapasztalta, hogy egyedül ő jelent meg, és a portás e szavakkal zavarta haza: „Mit keres itt, hát nem tudja, hogy megszálltak bennünket a nácik?" Mivel minden művészet érdekelte, jól rajzolt és matematikából is kiváló volt, érettségire már egészen más pályát vett fontolóra. „Kívánom, mindenkinek úgy alakuljon az élete, ahogy eltervezte. Még annak is, aki építészmérnök szeretne lenni" - búcsúztatta a ballagókat a Mária Terézia Leánygimnázium igazgatója.

Wolf Johanna építészmérnök (1903–1997)

december 16, 2015 - 15:34

Az első magyar női mérnökök közé tartott, a budapesti Műszaki Egyetemen 1931-ben kapta meg építészmérnöki diplomáját. A Magyar Építő Részvénytársaságnál kezdett dolgozni kivitelező mérnökként. Egyik legnagyobb munkája a világháború előtt a Mátravidéki Erőmű létrehozása volt. 1945 után részt vett a főváros újjáépítésében, 1947-ben a Magyar Gyárépítő Nemzeti Vállalatnál főmérnöki kinevezést kapott. Dolgozott a Ganz Hajógyár újjáépítésén, az Inotai Erőműnél. 1950-től Dunapentele (Sztálinváros) főépítésze volt. 1957-től a Nehézipari Minisztérium Bányászati Építő Vállalatának főmérnöke.