Máté Olga fotóművész (1878–1961)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Máté Olga fotóművész (1878–1961)

június 25, 2014 - 19:36

Szigetváron született 1878. január elsején ötgyermekes családban. Néhány évvel később a család Pestre költözött, ahol varrodát üzemeltettek.

Olga fényképészet iránti érdeklődését családja támogatta, és két évre Németországba küldték, hogy választott szakmáját magas szinten sajátítsa el és ismerkedjen meg a legmodernebb módszerekkel.

Máté Olga hamarosan a korszerű portréfotózás egyik kiválósága lett. Leghíresebb munkái között szerepel Babits Mihály valamint arcképe. Első önálló műtermét 1899-ben a Fő utcában nyitotta meg, igazán híressé azonban a Veres Pálné utcai műterme vált, ahová 1912-ben költözött.

Zalai Béla filozófussal kötött házassága révén kapcsolatba került a haladó szellemű társadalmi és művészeti irányzatokkal, lakásuk a hasonló érdeklődési körű emberek – a Nyugat szerkesztői, a Vasárnapi Kör tagjai, pld. Balázs Béla, Lukács György, a Ferenczy és a Dienes család - rendszeres találkozóhelyévé vált.

Olga megismerkedett val és bekapcsolódott a , így őt kérték fel, hogy felvételeket készítsen a Budapesten tartott n. Híve volt az őszirózsás forradalomnak és a Tanácsköztársaság leverése után több emberen segített.

Művészi pályafutása során érdeklődéssel, megértéssel fordult a női témák felé. A Kaffka Margitot, Láng Juliskát, Schwarz Magdát bemutató fotók egyszerű, de tökéletes beállításai, a hibátlan világítás mind a modell igaz megmutatását szolgálja. Kedvelt témája volt még az egészalakos, mozgó, táncoló nő és lírai szépségű aktfelvételeket is készített. Több évtizedes pályafutása során számos hazai és nemzetközi kiállításon szerepelt sikeresen.

 

 

/Első megjelenés: Feminista Almanach, 2005/

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Glücklich Vilma (1872–1927) tanár, a feminista mozgalom egyik vezetője

június 27, 2014 - 11:28

Vágújhelyen született 1872. augusztus 9-én. Tanítónőként végzett, majd Fiuméba rendelték tanítani. (Abban az időben központilag határozták meg a közelkalmazottak állomáshelyét.) Egyik kolléganője az első magyar szerkesztőnő, lánya, Szegfi Emília volt.  

Kovacsev Friderika festő (1891–1975) 

március 18, 2017 - 22:46

Az Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán végzett 1922-ben, többek között Deák Ébner Lajos, Glatz Oszkár, Réti István és Csók István voltak a mesterei. A főiskola mellett a szentendrei, nagybányai, kecskeméti művésztelepeken is megfordult. Képei 1916-tól szerepelnek különböző kiállításokon. Tájképei, portréi napjainkban is az aukciós házak keresett darabjai.

Dukai Takách (Takács) Judit költő (1795–1836)

június 26, 2014 - 20:19

Az első jelentős magyar költőnőként számontartott, Malvina néven publikáló Takách Judit 1795. augusztus 9-én született Dukán, nemesi családból. A kislány gondos nevelésben részesült, és amikor megpróbálkozott a versírással, szülei ebben is bátorították. Otthonában a gazdasszonyi teendőket sajátította el, majd 1811-től apja Sopronban iskoláztatta.