Máté Olga fotóművész (1878–1961)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Máté Olga fotóművész (1878–1961)

június 25, 2014 - 19:36

Szigetváron született 1878. január elsején ötgyermekes családban. Néhány évvel később a család Pestre költözött, ahol varrodát üzemeltettek.

Olga fényképészet iránti érdeklődését családja támogatta, és két évre Németországba küldték, hogy választott szakmáját magas szinten sajátítsa el és ismerkedjen meg a legmodernebb módszerekkel.

Máté Olga hamarosan a korszerű portréfotózás egyik kiválósága lett. Leghíresebb munkái között szerepel Babits Mihály valamint arcképe. Első önálló műtermét 1899-ben a Fő utcában nyitotta meg, igazán híressé azonban a Veres Pálné utcai műterme vált, ahová 1912-ben költözött.

Zalai Béla filozófussal kötött házassága révén kapcsolatba került a haladó szellemű társadalmi és művészeti irányzatokkal, lakásuk a hasonló érdeklődési körű emberek – a Nyugat szerkesztői, a Vasárnapi Kör tagjai, pld. Balázs Béla, Lukács György, a Ferenczy és a Dienes család - rendszeres találkozóhelyévé vált.

Olga megismerkedett val és bekapcsolódott a , így őt kérték fel, hogy felvételeket készítsen a Budapesten tartott n. Híve volt az őszirózsás forradalomnak és a Tanácsköztársaság leverése után több emberen segített.

Művészi pályafutása során érdeklődéssel, megértéssel fordult a női témák felé. A Kaffka Margitot, Láng Juliskát, Schwarz Magdát bemutató fotók egyszerű, de tökéletes beállításai, a hibátlan világítás mind a modell igaz megmutatását szolgálja. Kedvelt témája volt még az egészalakos, mozgó, táncoló nő és lírai szépségű aktfelvételeket is készített. Több évtizedes pályafutása során számos hazai és nemzetközi kiállításon szerepelt sikeresen.

 

 

/Első megjelenés: Feminista Almanach, 2005/

 

 

 

Nil (Dapsy Gizella) író, költő (1885–1940)

december 27, 2016 - 00:35

Losoncon született, Szeghalmon nőtt fel, nyelveket, zenét tanult. Az Óvónőképző elvégzése után a szeghalmi óvódában helyezkedett el. Elbeszéléseket, verseket publikált a helyi lapban, első kötete 1904-ben Zsúrvilág a provincián címmel jelent meg. 1910-ben családja tiltakozása ellenére házasságot kötött a kalandos életű Rozsnyai Kálmánnal. 1918-ban megalapította a Szeghalmi Szervezett Munkásnők Pártját, amely a nők egyenjogúságát hirdette. A tanácsköztársaság idején direktóriumi tag volt, a bukás után férjével együtt a brassói börtönbe zárták egy évre.

Mollináry Gizella író, költő (1896–1978)

szeptember 29, 2017 - 23:47

Olasz apa, macedón-horvát származású anya nyolcadik gyereke, egészen fiatal korától kellett magáról gondoskodnia. Volt segédmunkás, textilgyári munkás, cseléd, kofa. A háború éveiben Balassagyarmaton a szociáldemokrata párt vezetőségi tagja volt. A Tanácsköztársaság bukása után kommunista tevékenységéért bebörtönözték. A börtönből Szerbiába szökött, onnan küldött írásai a Nyugat-ban rendszeresen megjelentek. 1924-ben tért haza, az elkövetkező években népszerűsége csúcsán volt, munkáit több nyelvre lefordították. 1944-ben a Gestapo letartóztatta, szökése után bújkálnia kellett.

Devecseriné Guthi Erzsébet író, műfordító (1892–1965)

augusztus 24, 2019 - 18:43

Budapesten született, anyja Füredi Eszter operaénekes, apja Guthi Soma ügyvéd és író volt. Alapos nevelést kapott, éneket és nyelveket tanult, angolul, németül, franciául, oroszul, olaszul beszélt. Elbeszéléseket, tárcákat írt, klasszikus és kortárs írók, többek között Dickens, Wodehouse, Maugham, Csehov. Gogol műveit fordította. Aktiv szereplője volt a korabeli irodalmi életnek, a Hadik kávéházban naponta összejött társasághoz tartoztak Karinthyék, Kosztolányiék, Nótiék, Rejtő, Déry, Aszlányi, Heltai. Önéletrajzát 1963-ban adta ki Búvópatak címmel.  
.

Márkus Ottilia (Kémeri Sándor) író, újságíró (1873–1951)

február 25, 2019 - 01:00
Márkus Ottilia Bölöni Györggyel

Münchenben volt festőnövendék, majd házasságot kötött Kozmutza Kornéllal, akivel beutazták a Távol-keletet. Az Indiában, Kínában, Japánban tapasztaltakról az Új Idők „Séták a nagyvilágban” rovatában számolt be, Kémeri Sándor néven. Párizsban találkozott Bölöni Györggyel, aki második férje lett. Egy ideig Anatole France titkárnőjeként dolgozott. Rendszeresen publikált hazai, francia, német és osztrák lapokban. 1945-ben hazatértek férjével, visszaemlékezésein dolgozott haláláig. 

Konek Ida festő (1856–1942)

augusztus 19, 2017 - 23:47

Pozsonyban született, Budapesten Telepy Károly, Münchenben Josef Fluggen tanítványa volt. 1885-ben Párizsba ment, ahol egy ideig Munkácsy Mihály műtermében dolgozhatott. Később hosszabb időre Firenzébe költözött. Főleg csendéleteket és tájképeket festett, de portréfestőként is elismerték, több nemzetközi kiállításon sikeresen szerepelt. Képei megtalálhatók a Magyar Nemzeti Galériában, Kassán, Pozsonyban, a kölbölkúti templom számára három oltárképet készített. 1890-ben hazatért, a budapesti Epreskerti művésztelepen volt villája, ahol privát kiállításokat is tartott.