Aki népszerűvé tette nők számára a nadrágot: Amelia Bloomer amerikai újságíró (1818–1894)

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Aki népszerűvé tette nők számára a nadrágot: Amelia Bloomer amerikai újságíró (1818–1894)

június 08, 2011 - 12:36
Nőjogi aktivista, a 19. századi Amerika öltözködési és politikai reformere.

Amelia Bloomer

Az 1818. május 27-én született tanítónő, Amelia Jenks lelkes aktivistája a nőjogi mozgalomnak. 22 éves korában házasodik össze Dexter Bloomerrel, a Seneca Falls County Courier kiadójával, aki a korabeli férfiak többségétől eltérően egyenrangú társnak tekinti, az esküvői szertartásból is kihagyják azt a részt, amelyben a nő engedelmességet fogad férjének.

Amelia Bloomer az 1840-es években úgy felháborodott a How to Rule Your Wife címmel megjelent könyv kiadásán, hogy cikkeket kezdett írni a női egyenjogúság, méltóság érdekében. A korabeli törvények szerint pl. a dolgozó feleség bérét férjének fizették ki, házassága előtti javai férje tulajdona lett, gyermekeit illető döntéseket nem hozhatott.

Dexter lapjában rendszeresen megjelenteti felesége cikkeit. Később Amelia, aki kapcsolatban volt korának valamennyi neves feministájával, szerkesztője és tulajdonosa lett a The Lily című, nőknek szóló újságnak.

A XIX. század közepén élő hölgyek mindennapos öltözete egészségtelen és roppant kényelmetlen volt. A halcsontos fűző – a kívánatos nyolcas formájú alak elérésére – irgalmatlanul elszorította a belső szerveket, a felette viselt, néha 8-10 réteg, földet söprő alsószoknya pedig a járást nehezítette. 

Amelia nem tudatosan indította a divatforradalmat, jobban érdekelte a politika, a nőmozgalom, mint az alsószoknya. De 1850-ben ruhatára a történelem egyik legjobban dokumentált kicserélődésén esett át – egy bizonyos Elizabeth Millernek köszönhetően. Történt ugyanis, hogy Elizabeth Miller (Elizabeth Cady Stanton unokatestvére) saját tervezésű törökös bugyogóban és tunikában libbent be a városba. Egy olyan korban, melyben a legtörékenyebb hölgy is legalább 8-9 kiló ruhát cipelt magán, Miller könnyed megjelenése óriási megrökönyödést okozott. Bloomer azonnal ledobta gúzsbakötő ruhadarabjait, és erre bíztatta valamennyi olvasóját is. 

Ne csússzunk tovább a porban, emeljük fel magunkat. Ne legyen sáros se lelkünk, se öltözetünk. 

A The Lily postaládája hamarosan túlcsordult a kényelmes új ruha szabásmintáját kérő, valamint megfelelő kiegészítőket javasló levelektől. Persze, nem mindenki osztotta a lelkesedést. Egy erkölcscsősz hölgy Mózes 5. könyvéből idézett, mely szerint a nők ne viseljenek „kimondhatatlant” (az érzékeny lelkületű viktoriánus hölgyek pironkodó megnevezése a nadrágra).

A viharos vitákat kiváltó viselet Amelia nőmozgalmi ismertségét, elismertségét is segítette. Egyre több helyre hívták előadásokat tartani, egyre nagyobbszámú hallgatóság előtt. Az, hogy a publikum nézeteire vagy megjelenésére kíváncsibb-e, nem igazán izgatta őt. 

Ha az öltözetem vonzza a tömeget, nem bánom. A fontos, hogy meghallják az üzenetet, amit hoztam nekik.

Amelia Jenks Bloomer 1894. december harmincadikán hunyt el Council Bluffs-i otthonában. Egy évre rá Dexter, felesége emlékének tisztelegve, megjelentette Amelia összegyűjtött munkáit.

Szobra a Nemzeti Nőjogi Emlékparkban, ban

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Minnie Fisher Cunningham amerikai gyógyszerész, politikus, feminista (1882–1964)

március 18, 2017 - 22:34

A League of Women Voters első ügyvezető titkára a University of Texas  első női gyógyszerészhallgatója volt, 1901-ben diplomázott.  Huntsvilleben kapott állást, és amikor rájött, hogy diploma nélküli férfikollegái kétszer annyit keresnek, mint ő, elhatározta, változtatni kell. Meggyőződése volt, hogy a változáshoz szavazóképes  nők kellenek, és ettől kezdve életét a szüfrazsett mozgalomnak szentelte. A Galveston Equal Suffrage Association elnökeként komoly szerepe volt abban, hogy 1918-ban Texas államban, 1920-ben pedig az egész Egyesült Államokban a nők kivívták a szavazati jogot.

Florence Hope Luscomb építész, feminista (1887–1985)

december 31, 2016 - 23:32

A 98 évet megélt hölgy a béke, a szakszervezetek  és nők ügyének elkötelezettje, tömeggyűlések és tüntetések jólismert alakja volt. Az első nők egyike, akik a Massachusetts Institute of Technology-t elvégezhették, 1909-ben szerzett építész diplomát. Egy építész cégnél dolgozott 1917-ig, majd a Boston Equal Suffrage Association ügyvezető titkára lett. Hamar kiderült, hogy jó szónok, naggyűléseken tartott hatásos beszédeket. Egész életét az aktivitásnak rendelte alá.

Edna St. Vincent Millay amerikai író, költő, feminista (1892–1950)

április 08, 2017 - 20:13

The Harp-Weaver, and Other Poems című verseskötetéért Pulitzer díjat kapott, ő volt az első nő, aki ezt elérte. New Yorkban élt, az 1920-as években ő volt az „új nő”, a szexuális szabadság, a függetlenség, a feminista eszmék, a politikai aktivitás megtestesítője. 

Néhány munkája: Renascence, and Other Poems; A Few Figs From Thistles: Poems and Four Sonnets; The Buck in the Snow, and Other Poems; Wine from These Grapes; There Are No Islands, Any More: Lines Written in Passion and in Deep Concern for England, France, and My Own Country; Second April, The Buck in the Snow, Harper.