Kálmán Kata fotóművész, szociofotós (1909–1978)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Kálmán Kata fotóművész, szociofotós (1909–1978)

április 19, 2020 - 23:38

Hevesy Iván és Kálmán Kata (Fotó: Bortnyik Sándor, részlet)

A Selmecbánya melletti Korponán született. Budapesten érettségizett. 1927-től testvérével  mozdulatművészeti iskolájába járt. Itt ismerkedett meg a filmtörténész Hevesy Ivánnal, aki megtanította fényképezni. 

Kálmán Katát a szakma minden ága érdekelte és mindegyiket ki is próbálta, szociofotók, természetfotók, néprajzi fotók, városképek egyaránt megjelentek kiállításain.

Nehéz sorsú osztálytársai révén már iskoláskorában feltűntek neki a társadalmi különbségek, ezért elsősorban szegényeket fotózott - művészetét a társadalom jobbítása szolgálatába akarta állítani. Első fotóit Jászjákóhalmán készítette. „A falukutatók fölfedező kedve és lelkiismereti parancsa indította el a rózsadombi lakásból Kálmán Katát, hogy az akkori autótlan világban vonatozva és gyalogszerrel Rolleiflexét, Kodak Duóját és Linhof kameráját a kezében cipelve elinduljon a Jászságba, a Hortobágy- ra, a Badacsony tövébe, Tardra és Kalota- szegre, de a főváros .nyomordzsumbujaiba és dzsungeljeibe is, lefényképezni azt, amit a falukutatók leírtak"  - mondja róla Boldizsár Iván. 

Legismertebb képe a „Kenyérevő gyermek".  

Keserves és szépséges arcok, férfiak és nők, gyermekek is, kicsik és nagyobbak, mindegyik elbűvöl a felvétel művészi tökélyével és megrendít az arcok kifejező erejével. Kálmán Kata fotói a jól látható szegénység ellenére az emberi lét elbitorolhatatlan méltóságát mondják ki" – írta Boldizsár Iván a TIBORC-album képeiről.

 

Néhány albuma:

  • Tiborc,
  • Kálmán Kata fényképeskönyve,
  • Szemtől szemben.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Németh Mária operaénekes (1897–1967)

március 12, 2018 - 22:51

A budapesti Zeneakadémián, majd Nápolyban tanult. Első fellépése a Városi Színházban volt, 1923-tól a budapesti Operaház tagja, majd 1924-ben bécsi Staatsoperhez szerződött. Hihetetlen nagyterjedelmű, tiszta szopránja felkeltette a neves operaházak és a közönség érdeklődését egyaránt, rengeteget vendégszerepelt. Fellépett Párizsban, Londonban, Milánóban. 1924-ben Rákosi Jenő díjat kapott, 1929-ben a svéd király a Pro litteris et artibus érdemrend aranykeresztjével tüntette ki.

 

Róna Emy grafikus (1904–1988)

december 16, 2009 - 21:16
Róna Emy vőlegényével, Deckmann Gyula tisztviselővel (1929, Színházi Élet)

Az Iparrajziskolában Vesztróczy Manónál, majd Párizsban a Colarossi-iskolában tanult. Alkotói pályáját 1921-ben kezdte a Színházi Élet szerkesztőségében. Az Új Művészek Egyesületének tagja volt, melynek kiállításain rendszeresen szerepelt. 1925-ben testvérével, Róna Klárával volt közös kiállítása Párizsban, Ady, Baudelaire és Verlaine verseihez készült illusztrációit mutatta be. 1926-tól 1928-ig Párizsban élt, egy szatirikus lap munkatársa volt, egyben tovább képezte magát. 

Sztehlo Lili festő, iparművész (1897–1959)

november 28, 2017 - 15:41

Az üvegfestészet egyik legjelentősebb hazai képviselője Vaszary János tanítványa volt a Képzőművészeti Főiskolán, amit1923-ban fejezett be. Kezdetben olajképeket festett, európai tanulmányútja után kerámia- és üvegfestészettel foglalkozott, külföldön is komoly sikereket ért el. Az 1934-es párizsi, és az 1937-es brüsszeli világkiállításon is aranyérmet és Grand Prix díjat kapott.