Tarana Burke amerikai nőjogi aktivista, a #MeToo mozgalom alapítója (sz. 1973)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Tarana Burke amerikai nőjogi aktivista, a #MeToo mozgalom alapítója (sz. 1973)

április 19, 2020 - 21:19

New York Bronx városrészében született szegény munkáscsaládban. Gyerekkorában, majd tizenévesen is szexuális erőszak áldozata lett. Segíteni akart más nehézsorsú lányoknak, ezért, édesanyja biztatására, önkénteskedést vállalt közösségi kezdeményezésekben. Az Auburn Egyetemen szerzett diplomát, majd az Alabama államban található Selma városában egy nemierőszak-áldozatokat segítő központban kezdett dolgozni. 2006-ban elkezdte használni a Me Too (engem is) kifejezést a közösségi médiában, hogy felhívja a figyelmet a nők elleni erőszak elterjedtségére. A kifejezést 2017-ben, Harvey Weinstein üzelmei kipattanásakor a nők hashtagként kezdték alkalmazni. Nemsokára futótűzként elterjedt, mintegy 15 millióan használták, így a mozgalom hamarosan világméretűvé nőtte ki magát. 2017-ben az aktivistát, a Weinsteint leleplező többi nővel együtt ("Akik Megtörték a Csendet") az Év Emberévé választották. Burke jelenleg a Girls for Gender Equality szervezetet vezeti Brooklynban.

 

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Susan B. Anthony amerikai feminista, író (1820–1906)

november 03, 2011 - 17:45

1820. február 15-én született Susan Brownell Anthony, szigorú erkölcsű nyolcgyermekes kvéker családba. A kvékerek vallják, hogy az istennel való kapcsolathoz elég a minden emberben megtalálható “belső fény”. Elítélték a háborúskodást, a rabszolgatartást, a részegességet, és a közösségen belül a nők és férfiak egyforma bánásmódban részesültek.

Betty Friedan (1921–2006) feminista, író, újságíró

július 08, 2013 - 19:29

Betty Naomi Goldstein az Illinois állambeli Peoriában született 1921. február negyedikén. Apjának kis ékszerboltja volt, anyja a helyi újság női rovatát szerkesztette házasságkötéséig. Anyai nagyapja dr. Horwitz Sándor magyar emigráns. A család kényelmes körülmények között élt, de származásuk miatt a helyi társaság nem fogadta be őket, a zsidó lányok a középiskolai lányszövetségbe sem léphettek be.  Betty az iskolában irodalmi újságot indított, majd később a Smith College-ban az egyetemi újság egyik szerkesztője volt.