„... részem volt minden nyomorúságban, minden megaláztatásban ...” - Boros Ferike színésznő (1873–1951) 

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

„... részem volt minden nyomorúságban, minden megaláztatásban ...” - Boros Ferike színésznő (1873–1951) 

július 30, 2017 - 19:30

Nagyváradon született sokgyermekes családban. (Megj. a Ferike a Franciska becézett változata.)

A Színművészeti Akadémián 1893-ban kapott oklevelet, a Vígszínházban, majd a Nemzeti Színházban játszott. Póztalan, sallangmentes játéka kirítt a társai közül, akik nehezen fogadták be. Amikor kiderült, hogy keresetének nagy részét hazaküldi saládja támogatására, kolléganői azt tanácsolták hogy "menjen jól férjhez". Ő azonban a nehezebb utat választotta, és 1903-ban Londonba távozott. Színháznál nem tudott elhelyezkedni, ezért idegenvezető lett. Itt azonban rendszeres szexuális zaklatás érte, így házigondnokságra váltott, ahol azonban "bolondos szavalása" (angolul tanult) zavarta a lakókat. Skóciába ment tovább ahonnan egy időre Dél-Afrikába, Fokvárosba került nevelőnőnek. Élete jobbra fordulásáról később így mesélt egy szegedi újságírónak:   

„Egy milliomos farmer családjában - mint három kislány nevelőnője - elég tisztességes pénzösszeget kerestem, s most már jöhettem vissza Angliába s Londonba. Ekkor már nagyon jól tudtam angolul, hisz állandóan angol környezetben éltem. És szinte éreztem a közelgő változást, a sorsom fordulatát. A New Cross színházban léptem fel először. Másnap, az angol újságok, mint star-t emlegettek.”

Később az Empire színházban népdalokat adott elő. 1909-ben New Yorkba utazott. Amíg szerződésre várt, lefordította a Gyurkovics lányok című vígjátékot, amit  The seven sisters címmel a Lyceum Theatre be is mutatott. 1911-ben debütált a Broadwayn. Pózmentes játéka nem vált be a némafilmeknél, a hangosfilmek megjelenésével azonban utat tört a mozivászonra is: ötvenen túk szakmát váltott. Hollywoodba költözött és 1930-tól 1949-ig, 19 év alatt 48 egész estét betöltő játékfilmben alakított különböző karaktereket. Utolsó filmjét, az East Side, West Side-ot, amelyben egy nagymamát játszott, 1949-ben forgatja. Ezután visszavonult és hollywoodi otthonában 1951-ben érte a halál. 

 

 

Lásd még:

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Mirkovszky Mária mozdulatművész, koreográfus, táncpedagógus (1896–1987)

április 11, 2017 - 23:41

Budapesten született, ének- és tornatanárnak tanult. Orkesztikai iskolájának elvégzése után egész életét a mozdulatművészetnek szentelte. A huszas évek elején nagysikerű önálló esteket is adott, ahol a kortárs írók verseire táncolt. Az Orkesztika iskola vezető tanára volt, melyet Dienes Valéria emigrálása után ő vezetett tovább. 1930-ban megnyitotta saját iskoláját.

Németh Mária operaénekes (1897–1967)

március 12, 2018 - 22:51

A budapesti Zeneakadémián, majd Nápolyban tanult. Első fellépése a Városi Színházban volt, 1923-tól a budapesti Operaház tagja, majd 1924-ben bécsi Staatsoperhez szerződött. Hihetetlen nagyterjedelmű, tiszta szopránja felkeltette a neves operaházak és a közönség érdeklődését egyaránt, rengeteget vendégszerepelt. Fellépett Párizsban, Londonban, Milánóban. 1924-ben Rákosi Jenő díjat kapott, 1929-ben a svéd király a Pro litteris et artibus érdemrend aranykeresztjével tüntette ki.

 

Katona Clementin író, újságíró, műfordító, zenekritikus, feminista (1856–1932)  

november 15, 2018 - 01:12

Anyja a naplóíró Kölcsey Antónia, apja a tiszántúli református egyházkerület főgondnoka volt, széleskörű nevelést kapott, irodalmat, nyelveket, zenét tanult. 1879-ben egyik tanárával, a zeneszerző, zongoraművész Ábrányi Kornéllal kötött házasságot. Vera, Costance, Katona Klementin írói nevek alatt kezdetben zenekritikákat írt, majd tárcái, elbeszélései jelentek meg, angolból és németből fordított regényeket. A Magyarország belső munkatársa volt, emellett számos lap, így a Fővárosi Lapok, Magyar Hírlap, Pesti Napló, Hazánk, Nemzeti Újság, Magyar Lányok is gyakran közölte írásait.