Az első nő, akit a perui szenátusba beválasztottak. Tevékeny nőjogi aktivista, komoly része volt abban, hogy 1955-ben Peruban a nők végre kiharcolták választójogukat. 1956-ban megkapta a Woman of the Americas címet. Tevékenységét hazájában az Order of the Sun kitüntetéssel ismerték el.
Az első nő, aki a Reichstagban felszólalt. Iparoscsaládból származott, 14 éves korában abba kellett hagynia az iskolát. Volt cseléd, gyári munkás, elmegyógyintézeti ápoló, megtanult varrni. 1908-ban az első nők között volt, akik beléptek a szociáldemokrata pártba. Gyorsan kiderült, hogy jó szónok, frappáns vitázó, megválasztották a párt felső-rajnai tartományi titkárává. 1917-ben beválasztották a párt végrehajtó bizottságába, ugyanazon évben a Die Gleichheit című lap szerkesztője lett.
Okleveles ápolónőként a stockholmi szegénygondozó központban gyerekekkel foglakozott 1902-1925 közörr. 1911-1923 között a szociáldemokrata párt képviselője volt Stockholm városi tanácsában. 1902-ben egyik alapító tagja volt a svéd szüfrazsett egyesület, a Landsföreningen för kvinnans politiska rösträtt-nak. Szerkesztője volt a Morgonbris-nek, a szociáldemokrata nőszövetség lapjának. Tevékenyen részt vett az Föreningen koloniträdgardar i Stockholm alapításában, amely az első közösségi kerteket létrehozó egyesület volt. 1941-ben Vad ti tänkte címmel publikálta önéletrajzát.
Az ausztrál parlament első női képviselője, és az első nő, aki kormányatag volt. Perthben született, munkáscsalád lánya, szülei a Munkáspárt tagjai voltak. Munka mellett tanult és szerzett tanári diplomát. Tanulás és munka mellett bekapcsolódott a egyetemi majd a helyi közéletbe, fontosnak tartotta a lakhatáshoz, oktatáshoz, munkához való jogok biztosítását, kiállt a nők egyenlőségéért. 1943-ban választották be a szenátorok közé, 25 évig volt a parlament tagja. Érdemeiért a királynőtől 1968-ban megkapta a Dame Commander of the Order of the British Empire rangot.
