Mária Antónia udvari festője: Élisabeth Vigée Le Brun

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Mária Antónia udvari festője: Élisabeth Vigée Le Brun

április 02, 2017 - 21:52

Önarckép, részlet.

Korának egyik legsikeresebb festőjét apja – aki híres portréfestő volt – tanította.  Ő is főleg portrékat készített,  húszévesen már ismert volt a neve. Az igazi siker 1779-ben jött, amikor Mária Antónia meghívta Versailles-be, hogy készítse el portréját. Az elkövetkező években a királynéról festett képek mellett több önarcképet is készített, az általa becsült festők stílusában. 1783-ban a Royal Academy felvette tagjai közé. A forradalom kitörésekor külföldre ment, rövidebb-hosszabb ideig élt Rómában, Nápolyban, Bécsben, Szentpétervárott, Moszkvában, Londonban, Svájcban. 1810-ben tért véglegesen haza Párizsba. Életéről Souvenirs de ma vie címmel írt könyvet.

Mária Antónia rózsával (1783)

 

Kapcsolódó tartalom

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Caterina Vigri olasz misztikus író, festő (1413–1463)

szeptember 08, 2017 - 13:15

A nemesi családból származó Caterina a ferrarai III. Nicholas d’Este márki udvarában alapos humanista neveltetést kapott, többek között latint, zenét, kódexfestést tanult. Később belépett a Santa Chiara rendbe, 1456-ban a bolognai rendház apátnője lett. Freskókat készített, kódexeket illusztrált, himnuszokat, vallásfilozófiai tanulmányokat írt. Főművének a Le sette armi spirituali (A hét spirituális fegyver)-t tekintik. 1712-ben a katolikus egyház szentjévé avatták, magyarul Bolognai Szent Katalin néven ismerjük.

Barbara Longhi olasz festő (1552–1638)

szeptember 20, 2017 - 00:33

Ravennában született, apja Luca Longhi festő volt, fiatalon az ő műveit másolva tanult. Később együtt dolgozott vele oltárképek festésénél és önálló feladatokat is kapott. Korának népszerű portréfestője volt, de ezek közül csak egy, "A kamalduli remete arcképe" maradt fenn. A többi elveszett vagy lappang, aminek oka lehet az, hogy nem mindig szignálta képeit. Ismert munkái főleg vallásos tárgyúak, gyakori témája volt Madonna a gyermekkel és a szentek élete.  Alexandriai Szent Katalinról készített képe a szakértők szerint egyben önarckép is.  

Hanna Frosterus-Segerstråle finn festő, író (1867–1946)

október 16, 2017 - 13:34

Helsinkiben született, Maria Wilk művésziskolájának elvégzése után 1888-tól Párizsban az Académie Colarossi, majd az Académie Julianhallgatója volt. Hazatérése után családjával Porvooban telepedtek le, férje és anyósa támogatta művészi munkáját. Nyolc gyereket szült, ennek ellenére a festést soha nem hagyta abba. Első kiállítása 1886-ban volt, a következő évben harmadik díjat nyert Helsinkiben egy kiállításon. 1888-ban a párizsi Salonban, 1900-ban a Világkiállításon állított ki képeket. Főleg portrékat és a családi életből vett jeleneteket festett.