Egyszerre küzdött a nők és a melegek jogaiért: Johanna Elberskirchen (1864–1943) 

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Egyszerre küzdött a nők és a melegek jogaiért: Johanna Elberskirchen (1864–1943) 

április 02, 2017 - 20:38

Bonnban született,  könyvelőként dolgozott. 1891-ben Svájcba ment, először Bernben volt medikus, majd Zürichben joghallgató. Hazatérése után Bonnban és Bécsben élt, homeopátiás rendelőt nyitott. Homoszexualitását nyíltan felvállalta, a meleg- és a radikális nőmozgalom összekapcsolója volt. Cikkeket, könyveket írt a témában, felvilágosító előadásokat, vitaesteket tartott, nemzetközi konferenciák keresett előadója volt. Többször publikált az első leszbikus folyóiratban, a Die Freundin-ban. 1933-ban a náci hatalomátvétel után tevékenységét betiltották, tíz évvel későbbi temetése is titokban történt.  

Néhány munkája:

  • Die Prostitution des Mannes.
  • Auch eine Bergpredigt – Auch eine Frauenlektüre;
  • Das Weib, die Klerikalen und die Christlichsocialen;
  • Feminismus und Wissenschaft;
  • Die Liebe des dritten Geschlechts.
  • Homosexualität, eine bisexuelle Varietät keine Entartung – keine Schuld;
  • Die Mutter als Kinderärztin. 

Kapcsolódó tartalom

 

 

Lida Gustava Heymann német feminista (1868-1943)

november 15, 2015 - 00:15
Lida Gustava Heymann

Tehetős családjában gondot fordítottak neveltetésére és iskoláztatására. Egy szegények számára létesített iskolában tanított, majd megalapította saját varróiskoláját. Apja halála után örökségét egy dolgozó nők számára nyitott étteremre, gyermekek napközijére és egy reformiskolára fordította. Történelmet, politikatudományt és közgazdaságot tanult Berlinben és Münchenben, de csak mint vendég – rendes hallgatónak nem fogadták el.

Helene Lange német pedagógus, feminista (1848–1930) 

április 08, 2017 - 21:20

A német nőmozgalom ikonikus alakja fiatalon elvesztette szüleit, nevelőnői állást vállalt, hogy tanulni tudjon. 1871-ben Berlinben sikeresen letette tanári vizsgáit. A következő évben belépett a Verein deutscher Lehrerinnen und Erzieherinnen-be (német tanárnők és nevelőnők egyesülete). Tanári munkája mellett egyre többet foglalkozott a nőmozgalommal, a nőoktatás kiterjesztésével. 1890-ben megalapította az Allgemeinen Deutschen Lehrerinnenverein-t a tanárnők érdekeinek képviseletére. 1893-ben indította a Die Frau című lapot, amelyik a német nőmozgalom legfontosabb támogatója lett.

Flora Murray angol orvos, szüfrazsett (1869–1923)

május 25, 2015 - 22:08
Louisa Garrett Anderson és Flora Murray (jobbra)

Cummertrees-ben született 1869. május 8-án. A London School of Medicine for Women majd a University of Durham hallgatója volt.

Diplomájának megszerzése után néhány évig Skóciában dolgozott, 1905-től Londonban a Belgrave Hospital for Children gyerekorvosa és a Chelsea Hospital for Women anaeszteziológusa volt.

Selma Lagerlöf Nobel-díjas svéd író, feminista (1858–1940)

november 18, 2016 - 19:37

Az első nő és az első svéd író, aki Nobel díjat kapott (1909), a Svéd Tudományos Akadémia első női tagja (1914), műveit több mint negyven nyelvre lefordították.

A Svédország nyugati részén található Mårbacka birtokon született, a hat gyermek közül ötödikként. Az előkelő családból származó lány már gyerekkorában verseket írt, és érdeklődve hallgatta nagymamájától a skandináv mítoszokat, sagákat. Nagyon megviselte, amikor a családi birtok apja alkoholizmusa miatt eladásra került. Ezután Selma egy lányiskolában tanított, ezen évek alatt kezdte írni első regényét.   

A szüfrazsett-induló szerzője: Dame Ethel Smyth angol zeneszerző (1858–1944)

április 02, 2017 - 22:42

Korának egyik jelentős zeneszerzője katonacsaládba született. Apja sokáig ellenezte, hogy lánya zenét tanuljon, végül Ethel mégis elérte, hogy beiratkozhatott a lipcsei konzervatóriumba. Sokat komponált, zongoradarabokat, szonátákat, misét, operát. 1893-ban volt első angliai bemutatója. Ő volt az első nő, akinek operáját a Covent Gardenben előadták.

Marie Stritt német feminista (1855–1928)

április 04, 2017 - 02:00

A német női választójogi mozgalom vezető alakja, a Bund Deutscher Frauenvereine (1899–1910), a Deutschen Verbandes für Frauenstimmrecht (1913-1919) és az International Women's Suffrage Alliance  (1913–1920) elnöke volt. Segesváron született, apja ügyvéd, anyja művelt, a nők helyzete iránt érdeklődő ember volt. 1873-tól Bécsben színiiskolába járt, majd házasságot kötött egy operaénekessel. 1889-től Drezdában élt, ott kapcsolódott be a nőmozgalomba, szinpadi gyakorlata remek szónokká tette. Sokat publikált, több nemzetközi konferencián képviselte hazáját. 1913-ban Magyarországon is járt. 

Marie Juchacz német politikus (1879–1956)

március 02, 2017 - 01:31

Az első nő, aki a Reichstagban felszólalt. Iparoscsaládból származott, 14 éves korában abba kellett hagynia az iskolát. Volt cseléd, gyári munkás, elmegyógyintézeti ápoló, megtanult varrni. 1908-ban az első nők között volt, akik beléptek a szociáldemokrata pártba. Gyorsan kiderült, hogy jó szónok, frappáns vitázó, megválasztották a párt felső-rajnai tartományi titkárává.  1917-ben beválasztották a párt végrehajtó bizottságába, ugyanazon évben a Die Gleichheit című lap szerkesztője lett.

Elisabeth Altmann-Gottheiner német közgazdász, feminista (1874–1930)

március 18, 2017 - 23:11

Az első német nő, akit egyetemi tanárrá neveztek ki, Mannheimben született. Angliában és Svájcban járt egyetemre, doktori értekezését 1904-ben Zürichben védte meg. 1908-tól Mannheimben a Handelschochschule tanára lett, professzori kinevezését 1924-ben kapta meg. Szakmájában több könyvet és cikket publikált, de érdeklődése a genderproblémákra is kiterjedt. 1912-től a Jahrbuch der Frauenbewegung című feminista évkönyv szerkesztője volt. A mannheimi egyetem minden évben az Elisabeth Altmann-Gottheiner-Preis díjat adományozza a genderkutatásban legjobb hallgatónak.

Louise Otto-Peters német író, költő, nőjogi aktivista 1819 – 1895

március 31, 2018 - 21:47

Meissenben született, értelmiségi családba. Magántanároktól kapott alapos, széleskörű oktatást. 1840-ben kezdett publikálni, a Der Wandelstern és a Sächsische Vaterlandsblätter című lapokban, gyakran Otto Stern álnév alatt. Cikkeiben, elbeszéléseiben a nők a főszereplők, az ő problémáik, kiszolgáltatottságuk, a munkásnők elnyomottsága. A Vaterslansblätterben 1843-ban amellett érvelt, hogy

a közügyekben való részvétel a nők számára nem csupán jog, hanem kötelesség."