Victoria Ocampo argentin író, újságíró, feminista (1890–1979)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Victoria Ocampo argentin író, újságíró, feminista (1890–1979)

április 02, 2017 - 12:32

Dél-Amerika egyik legrégibb és leggazdagabb családjába született. 22 éves korában férjhez ment, majd néhány év múlva, nem törődve a vallásos tradíciókkal, elhagyta a férjét. Sur címmel  folyóiratot alapított, amely rövidesen Dél-Amerika vezető irodalmi magazinja lett, és maradt az évtizedekig.  A XX. század valamennyi fontos írója és művésze publikált benne, számos kezdő írót indított el a pályán. Mutatóba néhány név: Jorge Luis Borges, Julio Cortázar, Gabriela Mistral, Pablo Neruda, Albert Camus, Pablo Picasso, Virginia Woolf, Grahame Greene, Rabindranath Tagore. Meggyőződéses feminista volt, határozottan kiállt a nők önállósága érdekében, bíztatta a művészi tehetséggel rendelkezőket. 1977-ben az, a nők között elsőként, az Argentine Academy of Letters tagjává választották. 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Duygu Asena török író, újságíró, feminista (1946–2006)

április 02, 2017 - 22:16

Az isztambuli egyetemen szerzett tanári diplomát. 1972-ben a Hürriyet című lapban kezdett publikálni cikkeket, elbeszéléseket. Az 1980-as évek elejétől kezdve a feminista mozgalom vezetője lett,  a nők jogai, szexualitás, nők elleni erőszak volt írásainak témája. 1987-ben megjelent első regénye, a  Kadının Adı Yok (A nőnek nincs neve) hatalmas sikert aratott, több nyelvre lefordították. A hatalom betiltotta, arra hivatkozva, hogy obszcén, durva, káros a gyerekekre, aláássa a házasság intézményét.

Vallásos viktoriánus családanya a prostitúció és a szexuális kettős mérce ellen: Josephine Butler

november 28, 2015 - 15:23

A viktoriánus kor egyik legforradalmibb szellemiségű alakja 1828. április 13-án született gazdag földbirtokos lányaként. Apja társadalmi reformer volt és szerepe volt az 1832-es reformtörvény elfogadásában. Josephine-t inspirálta apja szellemisége. Élesen támadta korának álszent felfogását, fellépett a nők és gyerekek kiszolgáltatottsága, kihasználása ellen. Fiatalkorától élete végéig aktívan részt vett a feminista mozgalomban.  1852-ben férjhez ment George Butler tanfelügyelőhöz, aki hozzá hasonló elveket vallott.

Lilli Suburg észt író, újságíró, lányiskola-igazgató, feminista (1841-1923)

december 11, 2015 - 10:01
Lili Suburg

Az észt nemzeti öntudatra ébredés az 1860-as években kezdődött, a túlzott német befolyással szemben. 1877-ben Lilli első nőként jelentetett meg észt nyelven novellát, ami nagy visszhangot keltett. 1880-ban újabb meghökkenést váltott ki, amikor örökbe fogadott egy árva gyermeket, Anna Wiegandtot, és egyedülálló anyaként, magánórákat adva nevelte. A továbbiakban célja egy lányiskola alapítása volt, ahol észt nyelven folyik az oktatás. További novellákat jelentetett meg, az egyikben pl. a kényszerházasságok ellen foglalt állást.