Fannie Farmer szakácskönyíró (1857–1915)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Fannie Farmer szakácskönyíró (1857–1915)

március 19, 2017 - 00:29

Bostonban született, családja fontosnak tartotta a tanulást, lányaikat is középiskolába járatták. Fannie 16 éves korában lebénult, évekig nem tudott lábraállni, tanulmányait otthon folytatta. Harmincéves korára, ha sántítva is, de tudott járni, bár a korabeli társadalmi felfogás szerint „házasságra alkalmatlan” volt. Beiratkozott a híres bostoni főzőiskolába, ahol elsajátította a modern főzőtechnikákat. A legjobb tanulónak bizonyult, végzés után az iskola tanára lett, majd 1891-ben ő lett az igazgató. Összegyűjtött receptjeit kötetben akarta megjelentetni, de a könyvkiadó nem látott benne fantáziát, ezért 1896-ban saját kiadásában jelent meg a The Boston Cooking-School Cook Book, 3000 példányban. A könyvet napok alatt elkapkodták, újabb és újabb kiadások követték. Az alapos, átfogó munka később már csak a Fannie Farmer cookbook címet viselte, Amerika egyik legnépszerűbb szakácskönyve, a mai napig forgalomban van. 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Brunszvik Teréz, az első magyar óvoda megalapítója (1775–1861)

január 01, 2019 - 00:00
Brunszvik Teréz - Szinay István metszete, 1860 (részlet)

1775. július 27-én született Pozsonyban, nevét Mária Terézia után kapta. Három fiatalabb testvére volt: Ferenc (az ő lánya lesz Brunszvik Júlia), Jozefin és Karolina (az ő lánya lesz Teleki Blanka). Apja, Brunszvik Antal gróf 1790-ben a pozsonyi diétán felszólalt a nőnevelés és az állami lányiskolák szervezése érdekében. Felfigyelt Teréz zenei tehetségére, zongorázni taníttatta, így a kislány már hatévesen zenekari kísérettel közönség előtt eljátszotta Rosetti zongoraversenyét.

Henriette Lustig német mosónő, vállalkozó (1808–1888)  

február 07, 2019 - 21:34

Köpenick első mosodájának az alapítója, népszerűségére jellemző, hogy jóformán mindenki Lustig mamának (Mutter Lustig) szólította. Munkáscsalád lánya, fiatalon férjhezment, tizenhét gyereket szült, közülük nyolc érte meg a felnőttkort. Otthonában vállalt mosást, majd amikor egyre több megrendelést kapott, mosodát nyitott, ahol több alkalmazottal dolgozott. Az új szolgáltatás rendkívül népszerű lett, példája nyomán több hasonló vállalkozás is indult.

Adela Zamudio bolíviai költő, tanár, feminista (1854–1928)

szeptember 30, 2019 - 23:59

Tanárként sokat tett azért, hogy a családok lánygyerekeiket is taníttassák, egyetemre küldjék. Verseiben - Soledad álnéven - a nők helyzetéről, a nemi alapú diszkriminációról és a szexualitásról is írt.  Irodalmi munkásságán kívül cikkeket publikált a nők egyenjogúsításáról, a válás legalizálásáról, az egyház képmutatásáról, a feminizmus céljairól, a munkásnők helyzetéről, az egyház és az iskola szétválasztásáról. Alapító tagja volt a Feminiflor feminista folyóiratnak. Életében eszméit ellenkezéssel fogadták, munkásságát igazán csak évtizedekkel halála után ismerték el.