Fannie Farmer szakácskönyíró (1857–1915)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Fannie Farmer szakácskönyíró (1857–1915)

március 19, 2017 - 00:29

Bostonban született, családja fontosnak tartotta a tanulást, lányaikat is középiskolába járatták. Fannie 16 éves korában lebénult, évekig nem tudott lábraállni, tanulmányait otthon folytatta. Harmincéves korára, ha sántítva is, de tudott járni, bár a korabeli társadalmi felfogás szerint „házasságra alkalmatlan” volt. Beiratkozott a híres bostoni főzőiskolába, ahol elsajátította a modern főzőtechnikákat. A legjobb tanulónak bizonyult, végzés után az iskola tanára lett, majd 1891-ben ő lett az igazgató. Összegyűjtött receptjeit kötetben akarta megjelentetni, de a könyvkiadó nem látott benne fantáziát, ezért 1896-ban saját kiadásában jelent meg a The Boston Cooking-School Cook Book, 3000 példányban. A könyvet napok alatt elkapkodták, újabb és újabb kiadások követték. Az alapos, átfogó munka később már csak a Fannie Farmer cookbook címet viselte, Amerika egyik legnépszerűbb szakácskönyve, a mai napig forgalomban van. 

 

 

Anna Laetitia Aikin-Barbauld, angol író, költő, irodalomtörténész, társadalomkritikus

szeptember 05, 2010 - 21:56

Anna Laetitia Aikin Barbauld (1743-1825) az angol romantika jelentős költője, esszéista, ezen kívül gótikus történeteket, illetve meséket is írt. Férjével a Palgrave Academy nevű fiúiskolát igazgatta, tanított is. Irodalomtörténészként 50 kötetes regénygyűjtemény szerkesztésével járult hozzá az angol kánon kialakulásához. Kiterjedt levelezést is folytatott. Leveleiben és esszéiben - kora normáit tekintve egy nő számára szokatlan módon - határozott politikai állásfoglalást tanúsított.

Ellen Key (1849–1926) svéd feminista, tanár, pedagógiai reformer

február 13, 2011 - 20:55
Ellen Key Hanna Pauli festményén

Apja Emil Key földbirtokos, liberális politikus, akinek azonban a gyermeknevelés terén rendkívül szigorú elvei voltak. Ellen nem részesült formális oktatásban, a gyerekeket otthon eleinte anyjuk, majd egy német és egy francia nevelőnő tanította. 1868-ban a család anyagi okok miatt Stockholmba költözött, Ellen itt a téli hónapokban Jenny Rossander hölgyek számára tartott tanfolyamát látogatta, emellett sokat és széleskörűen olvasott, és apja mellett a titkári teendőket is ellátta. 

A vasgyáros: Rebecca Webb Lukens (1794–1854)

november 12, 2011 - 17:27
Rebecca Webb Lukens

Martha és Isaac Pennock lánya, Rebecca 1794. január 6-án született. Isaac komoly földbirtok örököse volt, de felismerte, hogy a független Egyesült Államok már nem lesz arra kényszerítve, hogy a tengerentúlról vásároljon, hanem megalapozhatja saját iparát, ezért létrehozta a Federal Slitting Mill vasművet, amely főleg kerekeket és abroncsokat gyártott.

Elizabeth (Betty) Beecroft (1748 – 1812)

október 18, 2012 - 16:59

John Skirrow cserzővarga lánya 1748-ban született Angliában, a Yorkshire megyei Otley-ban. John korán meghalt, a mesterségét folytató fiának Betty segített a műhelyben egészen addig, amíg feleségül nem ment George Beecroft-hoz, az évek során egy fiuk és egy lányuk született. A Leeds közeli Bramley-ban éltek, ahol bérelt földön gazdálkodtak.  

Helene Lange német pedagógus, feminista (1848–1930) 

április 08, 2017 - 21:20

A német nőmozgalom ikonikus alakja fiatalon elvesztette szüleit, nevelőnői állást vállalt, hogy tanulni tudjon. 1871-ben Berlinben sikeresen letette tanári vizsgáit. A következő évben belépett a Verein deutscher Lehrerinnen und Erzieherinnen-be (német tanárnők és nevelőnők egyesülete). Tanári munkája mellett egyre többet foglalkozott a nőmozgalommal, a nőoktatás kiterjesztésével. 1890-ben megalapította az Allgemeinen Deutschen Lehrerinnenverein-t a tanárnők érdekeinek képviseletére. 1893-ben indította a Die Frau című lapot, amelyik a német nőmozgalom legfontosabb támogatója lett.

A világ első képviselőnőinek egyike: Lucina Hagman finn tanár, politikus, feminista (1855–1946)

április 19, 2017 - 22:51

Nemcsak hazájában, de az egész világon az első női képviselők közé tartozott, 1907-ben választották be a finn parlamentbe. 1875-ben végzett a Jyväskylä tanárképzőn, egy kisvárosban majd Helsinkiben tanított. Alapítója és igazgatója volt az első finn koedukált iskolának. 1905-ben indította el a Naisten Ääni (Nők hangja) folyóiratot, haláláig a szerkesztőség tagja volt. Egyik létrehozója volt a finn nők szakszervezetének, a Suomalaisen Naisliiton-nak. Alapítója és első elnöke volt a finn feministák szervezetének, az Unioni-nak.

Anna Margaretha Donner svéd üzletasszony (1726–1774)

február 11, 2018 - 15:23

Greta Lythberg gazdag kereskedőcsaládba született Visbyben. A megszokottól eltérő alapos oktatást kapott és apja mellett dolgozott. 1744-ben házasságot kötött a német Jürgen Donnerrel, aki Visbyben alapított export-import céget. Négy gyereket szült, emellett ő volt a könyvelő. 1751-ben megözvegyült, akkor kezébe vette a cég vezetését. Húsz hajóból álló kereskedőflottát hozott létre, gyárat alapított a Gotland szigeten, az üzlet a hitetlenkedő  partnerek ellenére felvirágzott. Két fiának nem engedett beleszólást a vezetésbe, de segített nekik saját üzletetüket megalapítani.

Feszler Mónika hárfaművész, tanár, rendező (1947–1989)

július 25, 2019 - 19:16
A kép illusztráció.

Kecskeméten született, zenei tanulmányait a budapesti Zenei Szakközépiskolában kezdte. Utána a Zeneművészeti Főiskola hárfa szakán 1969 és 1974 között Lubik Hédy növendéke volt, zongorázni Prunyi Ilonánál tanult. 1974-1977 között ösztöndíjjal Brüsszelben tanult. Művészi munkája mellett a Magyar Televíziónál dolgozott, majd 1980-tól haláláig a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat zenei rendezője volt.

 

Az első vakvezető kutyák tenyésztője: Dorothy Harrison Eustis

április 22, 2016 - 00:31

Philadelphiában született, jómódú családba. Második férjével Svájcba költöztek, ahol németjuhász kutyákat  tenyésztettek, főleg a rendőrség számára. Néhány kutyát kiképeztek a háborúban megvakult emberek segítségére, erről a kísérletről Dorothy cikket írt a The Saturday Evening Post-ba. A vakvezető kutyák beváltak, népszerűek lettek. 1928-ban Nashvilleben létrehozták az első vakvezető kutyákat képző iskolát The Seeing Eye néven. Példájuk és útmutatásuk nyomán az Egyesült Államokban és szerte a világon hasonló kutyaiskolák nyíltak a vakok és más fogyatékkal élők számára. 

Gabriela Mistral chilei költő, tanár, diplomata (1889–1957)

április 08, 2017 - 22:22

Az első latin-amerikai nő, aki irodalmi Nobel-díjat kapott (1945). Lucila Godoy y Alcayaga néven egy eldugott chilei faluban született, baszk és indián ősöktől. Tanárként komoly szerepet vállalt Chile és Mexikó oktatásügyében. Nápolyban, Madridban és Lisszabon volt chilei konzul, számtalan nemzetközi kulturális szervezet tagja, oktatott a Columbia Egyetemen és a Vassar College-ban az Egyesült Államokban. Költészetének fő témái a szerelem, halál, a vágyott, de meg nem élt anyaság és szülőföldjének szépsége. Versein kívül hazájában irodalmi díj őrzi nevét.