Fannie Farmer szakácskönyíró (1857–1915)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Fannie Farmer szakácskönyíró (1857–1915)

március 19, 2017 - 00:29

Bostonban született, családja fontosnak tartotta a tanulást, lányaikat is középiskolába járatták. Fannie 16 éves korában lebénult, évekig nem tudott lábraállni, tanulmányait otthon folytatta. Harmincéves korára, ha sántítva is, de tudott járni, bár a korabeli társadalmi felfogás szerint „házasságra alkalmatlan” volt. Beiratkozott a híres bostoni főzőiskolába, ahol elsajátította a modern főzőtechnikákat. A legjobb tanulónak bizonyult, végzés után az iskola tanára lett, majd 1891-ben ő lett az igazgató. Összegyűjtött receptjeit kötetben akarta megjelentetni, de a könyvkiadó nem látott benne fantáziát, ezért 1896-ban saját kiadásában jelent meg a The Boston Cooking-School Cook Book, 3000 példányban. A könyvet napok alatt elkapkodták, újabb és újabb kiadások követték. Az alapos, átfogó munka később már csak a Fannie Farmer cookbook címet viselte, Amerika egyik legnépszerűbb szakácskönyve, a mai napig forgalomban van. 

 

 

Maybanke Anderson ausztrál tanár, szüfrazsett (1845–1927)

március 31, 2018 - 18:20

Az angliai Kingston-on-Thames-ben született, szüleivel 1855-ben emigráltak Ausztráliába. Sydneyben telepedtek le, édesanyja bíztatására ott végezte el a tanárképzőt. 1867-ben házasságot kötött Edmund Kay Wolstenholme kereskedővel, hét gyerekük született. A férfi alkoholista lett, 1884-ben elhagyta családját. Hogy el tudja tartani a magát és gyerekeit, Maybanke iskolát alapított lányok számára, ahol felkészítette tanulóit az egyetemi felvételire. A modern módszereket alkalmazó iskola hamarosan népszerű lett. Oktatói munkája mellett komoly szerepet vállalt a nőjogi mozgalomban.

Ferenczi Sári író, irodalomtörténész (1887–1952)

június 24, 2019 - 18:51

Kolozsváron született, a Budapesti Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán diplomázott. 1932-től 1936-ig Berlinben élt, ott jelentek meg első publikációi. Hazatérése után az Erzsébet Nőiskolában tanított franciát és magyart. 1944-ben antifasiszta magatartása miatt állásából elbocsátották, utána az OSZK könyvtárosa volt. Cikkeket, esszéket, elbeszéléseket, regényeket publikált,  A vörös daru című regényéért az MTA Péczely-díjával tüntették ki. 

Molnár Dánielné Ilcsi, kozmetikus, üzletasszony (1926–2013)

január 11, 2013 - 12:09

Ilcsi néni falun nőtt fel. "Olyan felhőtlen gyerekkorom volt, hogy ihaj. Életemben egyetlen regula volt. Ha az esti harangszóra nem értem haza, szüleim a kútágashoz kötöttek." – mesélte.

A gyógynövények iránti érdeklődését nagyanyjától örökölte, aki a falu „gyógyító asszonya” volt, ismerte a gyógyfüveket, tudta, melyik milyen nyavalyán segít. Ilcsi iskoláit már Pesten végezte, befejezésük után 18 éves korában férjhez ment és férjével Hajdúszoboszlóra költöztek. 

Tomcsányiné Czukrász Róza pedagógus (1863–19??)

április 12, 2017 - 00:31

A magyar fonomimika megteremtője Kolozsvárott született, az ottani tanítóképzőben végzett 1880-ban. Nevelőnő, majd egy kolozsvári, később a mátyásföldi elemi iskola tanítónője volt 1899 és 1909 között. Megtanult franciául, megismerte Augustin Grosselin alapvető művét a fonomimikai módszerről  és alkalmazta a hazai olvasástanításban. Hatalmas sikerrel tartott bemutató tanításokat szerte az országban, módszerét sok iskola átvette.

Az eldobható pelenka feltalálója: Marion Donovan

október 14, 2017 - 23:18

Fort Wayne-ben született 1917-ben. Gyerekkorában sok időt töltött feltaláló apja műhelyében, akitől eltanulta a problémamegoldó gondolkodást. A Rosemont College-ban végzett 1939-ben, mesterdiplomáját a Yale egyetemen szerezte 1958-ban. A Harper's Bazaar és a Vogue lapoknak  dolgozott lánya születéséig. A pelenkázás megkönnyítésére találta ki az első, zuhanyfüggönyből varrt nedvességálló pelenkát. Találmányát szabadalmaztatta, de  nem talált rá gyártót, ezért saját vállalkozást nyitott, amely hamar sikeres lett.