Dóczyné Berde Amál festőművész (1886–1976)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Dóczyné Berde Amál festőművész (1886–1976)

január 01, 2017 - 20:35

Apja teológiatanár, anyja tehetséges gyerekeit neveli: Sándorból református pap lesz, Máriából író, Károlyból orvosegyetemi professzor. Amál magántanulóként elvégzi a Tanítóképzőt Kolozsváron, majd európai tanulmányútra megy, művészeti tanulmányokat folytat. Pesten Kernstok Károly, Nagybányán Thorma János a mestere. Feleségül megy Dóczy Ferenc teológia-matematika-fizika szakos tanárhoz. Első önálló kiállítása 1922-ben Kolozsváron van, a következő években műveit budapesti, bukaresti, müncheni, bécsi és kolozsvári tárlatokon állítja ki nagy sikerrel. Néprajzi tanulmányai, illusztrációi a Keleti Újság, PásztortűzCimbora, Erdélyi Helikon folyóiratokban jelennek meg.

1976-ban, három nappal kilencvenedik születésnapja előtt halt meg.

 

 

 

Dénes Zsófia József Attila-díjas író, újságíró, irodalmár (1885-1987)

december 11, 2018 - 23:16

Budapesten született, anyai ágon francia származású. Építészmérnök apja (aki a Duna szabályozásával foglalkozott) nem örült a lánygyereknek. Zsófia 1903-ban érettségizett, majd bölcsészeti tanulmányokat folytatott, amiket házassága miatt félbeszakított. 1912-től a Pesti Napló, majd a Világ párizsi tudósítója volt. (Unokatestvérénél, nál vendégeskedett a városban.)

Ferenczi Sári író, irodalomtörténész (1887–1952)

június 24, 2019 - 18:51

Kolozsváron született, a Budapesti Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán diplomázott. 1932-től 1936-ig Berlinben élt, ott jelentek meg első publikációi. Hazatérése után az Erzsébet Nőiskolában tanított franciát és magyart. 1944-ben antifasiszta magatartása miatt állásából elbocsátották, utána az OSZK könyvtárosa volt. Cikkeket, esszéket, elbeszéléseket, regényeket publikált,  A vörös daru című regényéért az MTA Péczely-díjával tüntették ki. 

Fertsek Elza író, tanító, iparművész (1889–1974)

május 15, 2018 - 12:10
Fertsek Elza (a jobb szélen) Náray Antalné és Dohnányi Ernőné társaságában 1942-ben

Balassagyarmaton született, a Budapesti Tanítónőképzőbe járt, ahol 1908-ban végzett. Csipkekészítést is tanult, munkáival több hazai és külföldi kiállításon vett részt. 1934-ben Fertsek Ferenc néven kezdett publikálni. Kezdetben napi- és hetilapokban jelentek meg elbeszélései, hamarosan a Nyugat  állandó szerzői közé tartozott, több regényét is kiadták.

Néhány munkája:

  • Egészségesen távozott;
  • Pubi és a körülmények;
  • Bábu a polcon;
  • Boldogok éneke;
  • Fickó meg a többiek.

Geyer Stefi hegedűművész (1888–1956)

június 23, 2017 - 15:28

Geyer József orvos és hegedűs leánya, Hubay Jenő tanítványa. Csodagyerek volt, 1895-ben, azaz hétévesen volt első nyilvános fellépése, 1902-től már Európában és az Egyesült Államokban tartott hangversenyeket. 1911-től 1919-ig Bécsben, majd Zürichben élt, ahol mint Svájc egyik legkiválóbb hegedűművészét tartották számon. 1934-ben a zürichi konzervatórium tanára volt. 1953-tól a Paul Sacher vezette zürichi Collegium Musicum zenekar koncertmesterének nevezték ki. Klasszikus és romantikus művek előadásával tűnt ki.

Miss Arizona (Rozsnyai Sándorné Senger Mária) előadóművész (1896–1945)

február 23, 2019 - 00:59

Senger Mária (Mici) színiiskolai növendék korában kezdett játszani az Újpesti Színházban. Összeházasodott Rozsnyai Sándor karmesterrel, létrehozták az Arizona Trupp társulatot amivel külföldön turnéztak. 1932-ben a Nagymező utcában megnyitották az Arizona mulatót. Az igényesen, modern felszerelésekkel kialakított helyen látványos revüket mutattak be, rövid idő alatt népszerűek lettek. A magyarok mellett a világ minden részéből idelátogató hírességek is látogatták. A háború kitörése után Miss Arizona nem volt hajlandó elválni zsidó férjétől.

Dénes Valéria festőművész (1885–1915)

november 29, 2016 - 21:17

Budapesten született jómódú családból, rendkívül gondos nevelést kapott.  

Szablya Frischauf Ferenc festő magániskolájában tanult, aki rögtön felfigyelt a megszokottól eltérő képességeire, eredetiségére. Már 1903-ban, első kiállításán elismerő kritikákat kapott. 1906 és 1911 között a Kéve művészegyesület tagja volt. Dolgozott Nagybányán, majd 1910-ben Párizsban Matisse tanítványa volt. Itt ismerkedett meg a kubizmus első magyar képviselőjével, Galimberti Sándorral, akivel 1911-ben házasságot kötöttek. 1914-ben 77 képet állított ki a Nemzeti Szalonban.

Varga-Móricz Ida keramikus, szobrász, grafikus (1894–1987)

április 21, 2017 - 13:06

1914-től az Iparművészeti Főiskola hallgatója volt, szobrászatot Abt Sándortól és R.A. Zutt-tól tanult, mellette a Magyar Képzőművészeti Főiskola esti rajztanfolyamára járt. A Képzőművészeti szabadiskolában Vedres Márknál tanult, később Beck Ö. Fülöp magántanítványa lett. 1920-ban házasságot kötött Varga Hugó János költő, filozófussal és Bécsben telepedtek le. Kerámikusként dolgozott, Ausztriában, Egyiptomban, Kanadában, Németországban  is voltak kiállításai. Grafikusként portrékat rajzolt  valamint bátyja, Zsigmond műveihez készített illusztrációkat.

Fiora Margit festő, grafikus (1903 (1898?) - 1984)

szeptember 29, 2017 - 23:31

Budapesten indult pályája, majd 1928-ban Párizsba ment. Festményeket és illusztrációkat készített, elfogadták a helyi művészek. A II. világháború alatt saját eszközeivel segítette az ellenállási mozgalmat, a háború után Aix-en-Provenceban telepedett le. Művei számos nemzetközi kiállításon kaptak díjat. Neves könyvillusztrátor volt, számos magyar mesekönyvben is láthajuk képeit.

Sugár Kata fotóművész (1910–1943)

szeptember 03, 2017 - 12:30

A szociofotó egyik markáns képviselője, Kalmár Katalin Ágnes Valkányban született, apja jómódú földbirtokos, aki mindenben támogatta, így rövid életében anyagi problémái nem voltak. A jóhírű Förstner intézetben tanult, majd Madzsar Alice ti iskolájába járt. 1932-ben kötött házasságot Sugár Andor festőművésszel, az ő révén került kapcsolatba a baloldali mozgalommal. A fotózást Reismann Mariann műtermében tanulta meg.

Coba Surie holland festő (1879–1970)

szeptember 29, 2017 - 23:34

Amsterdamban, jómódú családba született. Iskolái a Teekenschool voor den Werkenden Stand és a Rijksakademie van beeldende kunsten voltak Amszterdamban. Az Amsterdamse Joffers nevű, női festőkből álló művészi csoporton kívül tagja volt még azArti et Amicitiae en de Vereeniging Sint Lucas, a Pulchri Studio és a Pictura Veluvensis művésztársaságoknak. Csendéleteket, portrékat festett, nyaranta pedig a vidéket járta és tájképeket készített. A munkájáért kapott elismerések között van a Willink van Collenprijs és a gouden medaille van koningin Wilhelmina (Wilhelmina királynő aranyérme).

Tevan Margit ötvös (1901–1978)

január 17, 2017 - 20:38

Az Iparművészeti Iskola hallgatója volt, majd a két híres ötvös, Zutt Richard és Kiss Ferenc tanítványa lett. 1928-ban önálló lett, a réz volt kedvelt anyaga, de ónnal és bronzzal is  szívesen dolgozott. Munkái nagyon hamar sikert arattak, több hazai és nemzetközi kiállításon szerepelt és nyert díjat. Többek között 1933-ban megkapta Budapest Székesfőváros elismerő oklevelét, 1937-ben pedig a párizsi világkiállításon a Diplôme ďHonneur díjjal tüntették ki. A háború alatt a gettóban írt naplója Minden ház ellenségesen áll - Tevan Margit 1944/45-ös feljegyzései címmel jelent meg. 

A Ragyogj! c. filmet ihlető művészt is tanította: Bálint Alice (Alice Carrard) magyar/ausztrál zongoraművész

április 09, 2017 - 21:56

Budapesten született 1897-ben, zongaratanár anyjától tanult meg játszani. 9 éves korában felvették a Zeneakadémiára, Thomán István, Bartók Béla, Weiner Leó voltak a mesterei. Kezdetben Budapesten, Bécsben majd világszerte adott koncerteket. 1937-ben, egy malájföldi turnén ismerkedett meg és kötött házasságot Louis Carrardal. 1941-ben Ausztráliában telepedett le, az Australian Broadcasting Commission szervezte koncertjeit.  Tanított is, világhírű zenészek nőttek fel a keze alatt - például David Helfgott, akinek az életéről készült a Ragyogj! c. film.