Sajtóbeszámoló az SZTE TNT családon belüli erőszakról szóló beszélgetéséről

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Sajtóbeszámoló az SZTE TNT családon belüli erőszakról szóló beszélgetéséről

március 30, 2014 - 00:57

Március 5-én a Szegedi Tudományegyetem Társadalmi Nemek Tudománya kutatócsoportjának meghívására Antoni Rita Kérchy Anna irodalmárral és Czapáry Veronika íróval beszélgetett Cazpáry Megszámolt babák c. újonnan megjelent regénye kapcsán a családon belüli erőszakról és azon belül a gyermekkori szexuális abúzusról. 

"A beszélgetés során elengedhetetlenül előkerült a magyarországi helyzet. Antoni Rita segítségével valós képet kaptunk arról, amit a filmekben csak láthatunk. „Az erőszak inkább hatalomdemonstráció, nem a szexualitás kiélése.” (...) Megtudhattuk, hogy körülbelül 10-szer annyi anyaotthonra, szállásra, menedékhelyre lenne szükség hazánkban, mint amennyi rendelkezésre áll; az erőszak ellen menekülőknek gyakorlatilag nincs elég államilag támogatott hely."

"Az előadáson körvonalazódott, hogy két módon lehetne segíteni a hatékonyabb működést, a segítség optimalizálását. Elsőnek az áldozatok, egy társadalmi réteget alkotók támogatásáról lenne szó. Az egyéni segítségnyújtás, kezelés és gyógyítás lehet hatásos, azonban a társadalmi méretet öltött problémát nem tudja kezelni. A helyzet sokkal inkább szociológiai probléma, amire megfelelően kell reagálni a változás érdekében."

A teljes beszámoló olvasható. 

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



A női test jelentésrétegei – Kukorelly Endre Ezer és 3 című regénye

január 16, 2011 - 00:48

A női testet folyamatosan szimbolikus kódokkal ruházza fel a társadalom. Az irodalmi narrációnak is központi témája a női test, ennek a testnek megszerzése, legyőzése, szexualizálása. A női test tárgyiasítása jelenik meg Kukorelly Endre könyvében, az Ezer és 3 – avagy a nőkben rejlő szív című regényben. A botránykönyvként beharangozott mű 2009-ben jelent meg és nagy visszhangot váltott ki. Botrány abban az értelemben, hogy a magyar irodalomban még nem írtak ilyen nyílt őszinteséggel a nőkről, a testiségről és a házasság hiábavalóságáról.

Karen Blixen: Volt egy farmom Afrikában

szeptember 08, 2009 - 18:12

Karen Blixen (1885-1962) Dánia talán legismertebb írónője (eredeti nevén: Karen Christentze Dinesen) állítása szerint nem akart író lenni. Utazni, táncolni, élni, festeni – ez jelentette számára az élet teljességét. „Minden embernek joga van meghatározni a saját sorsát, függetlenül a mások által ráerőltetett szabályoktól…” – ez volt jelmondata és életfilozófiája, melyhez még hányattatásai és kudarcai közt is tartotta magát.