Augusztusban született

Olvasási idő
38perc
Eddig olvastam

Augusztusban született

július 31, 2012 - 23:00
Augusztusban született híres női társadalomformáló és történelmi személyiségek az élet minden területéről.

Augusztusban született híres női társadalomformáló és történelmi személyiségek az élet minden területéről.

Augusztus 1. Maria Mitchell csillagász (1818–1889)

alt

A leghíresebb XIX. századi amerikai tudós. Az első nő, akit az American Academy of Arts and Sciences tagjai közé választott. Nemzetközi elismerést aratott 1847-ben, amikor apja teleszkópjával meghatározta egy új üstökös pályáját. 1865-ben lett a Vassar kollégium professzora, az obszervatórium vezetőjének nevezték ki. 1873-ban megalapította az Association for the Advancement of Women-t (egyesület a nők helyzetének jobbításáért). Sokszor idézik a tanítványainak leggyakrabban feltett kérdését: "Ezt egy könyvből vette vagy magától jött rá?"


Augusztus 1. Helen Sawyer Hogg kanadai csillagász (1905–1993)

alt

A Mount Holyoke College-ban végzett, doktori értekezését  1931-ben a Radcliffe-ban védte meg. A Dunlop Observatory munkatársa volt, és a torontoi egyetemen csillagászatot tanított. Az első nő volt, akit asztronómiai tudományos társaság elnökévé választott. Tudományos publikációin kívül ismeretterjesztő cikkeket is írt, a Toronto Star-ban volt heti rovata. The Stars Belong to Everyone című könyvében mindenki számára érthetően mutatja be a csillagászatot. Ő volt az első kanadai nő, akiről kisbolygót neveztek el. Többek között a Companion in the Order of Canada és a Klumpke-Roberts Award birtokosa, utóbbinak ő volt az első kitüntetettje.


Augusztus 1. észt író, újságíró, lányiskola-igazgató, feminista (1841–1923)

Uue-Vändrában született, jómódú szülei taníttatták. Egészsége gyenge volt, az orbánc nevű bőrbetegség nyomokat hagyott az arcán, ezért csak sállal volt hajlandó fényképezkedni. 1869-ben tanári képesítést szerzett. Az észt nemzeti öntudatra ébredés az 1860-as években kezdődött a túlzott német befolyással szemben. 1877-ben Lilli első nőként jelentetett meg észt nyelven novellát, ami nagy visszhangot keltett. 1880-ban újabb meghökkenést váltott ki, amikor örökbe fogadott egy árva gyermeket, Anna Wiegandtot, és egyedülálló anyaként, magánórákat adva nevelte. A továbbiakban célja egy lányiskola alapítása volt, ahol észt nyelven folyik az oktatás. További novellákat jelentetett meg, az egyikben pl. a kényszerházasságok ellen foglalt állást. 1888-ban megalapította az első észt női magazint (Linda), melynek célja a nők öntudatának és jogtuatosságának növelése volt. A magazin 1893-ig rendszeresen megjelent. 1900 után emlékiratait írta. A később alakult Észt Nőszervezetek Szövetsége munkájában idős kora miatt már nem tudott részt venni. 1923-ban halt meg, a Szövetség emlékművet állított neki.  


Augusztus 2. Isabel Allende író (sz. 1942) 

alt

Nagybátyja, Salvador Allende chilei elnök meggyilkolása után férjével és gyermekeivel Venezuelába emigrált, és ott kezdett írni. Első regénye, a The House of the Spirits, családja és hazája történetéről szól. Nagyapjához igen közel állt, halála évfordulóján minden évben új műbe kezd. Több műve: Elmosódó önarckép, A szerencse lánya, Kísértetház magyarul is megjelent.

 


Augusztus 2. brazil zoológus, feminista (1894–1976)

alt

Nemzetközileg elismert tudós,  a brazil feminista mozgalom egyik vezéralakja.

Értelmiségi családból származott, Párizsban a Sorbonne-on hallgatott biológiát és zoológiát. Az egyetem elvégzése után 1919-ben a brazil Nemzeti Múzeum  kutatója lett, amit sokan kritizáltak, mivel abban az időben közhivatali állást csak férfiak kaptak. A feminista eszmékkel Európában ismerkedett meg, és fontosnak tartotta ezeket hazájában is terjeszteni. 1922-ben létrehozta a Federação Brasileira pelo Progresso Feminino-t (brazil szövetség a nők haladásáért). Az egyesületnek komoly szerepe volt abban, hogy a brazil nők 1934-ben kivívták a választójogot. 


Augusztus 2. ausztrál festőművész, táncos, állatvédő (1930–2003)

Sydney-ben született, anyja hegedűművész volt. Tehetsége korán megmutatkozott, szívesen rajzolgatott. Különc, visszahúzódó gyermek volt, és gyűlölt iskolába járni. A hagyományos női nemiszerep-elvárásokat fojtogatónak érezte, ezért 19 évesen a háború által feldúlt Párizsba ment, ahol három évig hajléktalanként tengődött a társadalom számkivetettjeivel. Végül kiutasították, ekkor tovább folytatta a vándorlást. Később társa akadt Rudi Rappold osztrák építész személyében, akivel összeházasodtak és visszaköltöztek Párizsba. Festeni kezdett, és miután műveit felfedezte egy kritikus, George Plimpton, elismertté vált. Azonban elhatalmasodó ópiumfüggőséggel küzdött, így a dekadens művészvilágot elhagyva férjével az olaszországi Positanóba vonult vissza, ahol elhagyott állatok megmentésébe kezdett, végül egy rezervátumot hozott létre. Később New Yorkban eladta néhány munkáját, megismerkedett Tenessee Williams-szel, Patti Smith-szel és Diane Arbus-szal. 2003-ban halt meg rákban. 


Augusztus 3. Boros Ferike színésznő (1873–1951) 

alt

A Színművészeti Akadémián 1893-ban kapott oklevelet, a Vígszínházban, majd a Nemzeti Színházban játszott. 1903-ban Londonba távozott, de színháznál nem tudott elhelyezkedni, ezért idegenvezető lett, később az Empire színházban népdalokat adott elő. 1909-ben New Yorkba utazott. Amíg szerződésre várt, lefordította a Gyurkovics lányok című vígjátékot, amit  The seven sisters címmel a Lyceum Theatre be is mutatott. 1928-tól a Metro Goldwyn Mayer szerződtette kisebb epizódszerepekre.

Bővebben róla:


Augusztus 3. német tanár, újságíró, feminista (1833–1902)

alt

Porosz katonacsalád lánya, tanári oklevelének megszerzése után Poznanban tanított. 1861-ben Lipcsébe költözött, ahol egy leányiskola igazgatójának nevezték ki (egyik tanítványa Clara Zetkin volt). 1866-ban Louise Otto-Peters-el megalapították az Allgemeiner Deutscher Frauenverein-t (Német nők szövetsége). Céljaik között szerepelt a nők többszintű oktatása, azaz szakma tanulása, közép- és felsőfokú tanulmányok végzése, a dolgozó nők érdekeinek képviselete. 1894-ben ő volt az első elnöke a Bund Deutscher Frauenvereine-nek (Német nőszervezetek szövetsége), mely 34 szervezetet tömörített.

 


Augusztus 3. amerikai emberi jogi aktvista, a nyugdíjasok érdekeinek képviselője (1905–1995)

Maggie Kuhn.jpg

Buffalóban született. A 30-as, 40-es években a YWCA-nál (Fiatal Nők Keresztény Szervezete) dolgozott, a fiatal nőket szervezkedni tanította. Az idős emberek jogaival akkor kezdett el foglalkozni, amikor meglátogatta az egyházi idősotthonokat, és elborzadt a körülményeken, valamint azon, hogy a bentlakókat gyerekekként kezelik. 1970 augusztusában megalapította a Gray Panthers (szürke/ősz párducok) mozgalmat az idős emberek életkörülményeinek javítása és a kor alapú diszkrimináció (ageizmus, ageism) elleni küzdelem érdekében. Élesen bírálta, hogy az állam és a vezetés költségvetési teherként tekint a nyugdíjasokra, elhallgatva, hogy a nyugdjíaknál sokkal több pénz megy el pl. fegyverkezésre. 1991-ben "Kő kövön nem marad" címmel írta meg önéletrajzát, négy évvel később hunyt el. 

/Bővebben írtunk róla./


Augusztus 4. algériai író, fordító, rendező, feminista (1936-2015)

alt

Fatima-Zohra Imalayen – ez a polgári neve –Észak-Afrika egyik legismertebb írója, franciául publikál. Apja haragjától tartva első regényét Assia Djebar álnéven adta ki, későbbi munkái is ezen a néven jelentek meg. Regényeken, verseken, színdarabokon kívül két filmet is készített. A muszlim nők helyzetét, társadalmi elismertségükért való küzdelmüket mutatja be. Feminista szellemű műveit különösen Franciaországban, Németországban, az Egyesült Államokban népszerűek. 2000-ben a Frankfurti Könyvvásáron megkapta a német könyvkiadók Béke-díját, 2005-ben az Académie Française választotta tagjai közé. 2015. feruár 6-án halt meg. 


Augusztus 4. Elizabeth Carmichael Monk kanadai jogász (1898–1980)

alt

1923-ban szerezte meg jogi diplomáját a McGill egyetemen, ő volt az első nő, akit kimagasló tanulmányi eredményéért aranyéremmel tüntettek ki.  Ez sem volt azonban elég ahhoz, hogy ügyvéd legyen, Quebec tartomány ügyvédi kamarája csak férfiakat fogadott be. Húsz évet érvelt, harcolt és várt, amíg ügyvéd lehetett, akkor is Nova Scotiában, nem Quebecben. Cégjogászként praktizált, az első nő volt, akit tanácsosnak neveztek ki. Aktív tagja volt a Quebec National Federation of University Women és a Canadian Federation of University Women (diplomás nők egyesületei) szervezeteknek. 1991-ben posztumusz megkapta a Méite du Barreau kitüntetést.


Augusztus 4. Gáspár Margit könyvtáros, bibliográfus 1833 - 1980


Az első természettudományos végzettséggel rendelkező könyvtáros, a magyar kémiai bibliográfia létrehozója a Pázmány Péter Tudományegyetem kémia-természetrajz szakán végzett 1922-ben, doktori értekezését 1925-ben védte meg. 1923-tól dolgozott az Országos Széchényi Könyvtárban, 1938-tól a Szerzeményi Osztályt vezette. Nevéhez fűződik a modern magyar kémiai irodalom könyvészetének összeállítása. 
Néhány munkája: A magyar kémiai irodalom bibliográfiája 1901-1925; A magyar kémiai irodalom bibliográfiája 1926-1945; A magyar kémiai irodalom bibliográfiája 1946-1955. 


Augusztus 5. Irene Rice Pereira amerikai festő, költő, filozófus  (1907–1971) 

Művészi munkásságát a kísérletezés jellemezte. 1933-ban az American Contemporary Artists Gallery-ben kiállított fél-absztrakt képein hajózási motívumok, füstfelhők, horgonyok jelennek meg, a következő években absztrakt emberi testeket állít hatalmas gépekkel szembe. 1937 végétől a Bauhaus és az orosz konstruktivizmus hatása jelenik meg munkáin. Különösen érdekelte a fény megjelenítése és új, különleges festékek felhasználása, a negyvenes évek végén például  rádiumos festékkel kísérletezett. Ettől kezdve élete végéig kizárólag absztrakt képeket festett, mert véleménye szerint: "Ez nyújtja a legtágasabb teret a kísérletezésre és a képi ábrázolás problémáinak megoldására." 


 


Augusztus 5. Dame Miriam Louisa Rothschild angol entomológus (1908–2005) 

alt

A vadvirágkertészet szakértője volt, de tudományos körökben a rovarok tanulmányozásával vált nemzetközileg ismertté. Hatkötetes, gazdagon illusztrált munkája a bolhákról alapmű, világszerte elismerést aratott. A  Royal Society tagja volt, és az első nő, akit a British Museum kurátorává választottak. Több mint 300 publikációja jelent meg, jónéhány egyetem – köztük Oxford és Cambridge – tiszteletbeli doktora volt. 2000-ben megkapta a Dame Commander of the Order of the British Empire rangot. 

 


Augusztus 5. Betty Oliphant kanadai balettoktató 1918 – 2004


A National Ballet School of Canada alapítója Londonban született. Gyerekkorában légzési problémái miatt az orvos balettórákat javasolt számára. Komoly tehetségnek bizonyult, de 16 éves korára túl magasra nőtt, táncos helyett tanár lett, 17 évesen már saját iskolája volt. 1947-ben Kanadába költözött, ahol kinevezték a National Ballet of Canada balettmesterének. 1959-ben közreműködésével megalakult a National Ballet School of Canada, ahol az ő módszerével folyt az oktatás. Kanadán kívül tanított még Svédországban, Dániában és Oroszországban is. Több kitüntetés, többek között az Officer of the Order of Canada birtokosa. Hetvenedik születésnapja tiszteletére az iskola színházterme a Betty Oliphant Theatre nevet kapta. 


Augusztus 6. német író, újságíró, feminista (1865–1930)

alt

Németországban született, a Sorbonne-on volt egyetemi hallgató, Angliában dolgozott, Zürichben doktorált. Körbeutazta Európát, a német kultúráról és a nőkérdésről tartott előadásokat, Budapesten is járt. Fontosabb művei: Die moderne Frauenbewegung (A modern nőjogi mozgalom), Die Suffragettes.

 

 


Augusztus 6. Barbara Strozzi olasz zeneszerző, énekes (1619–1677)

alt

Korának híres költője, Giulio Strozzi  házasságon kívül született lánya. Zenei tehetsége rendkívül korán megmutatkozott, apja támogatta és a legjobb tanárokat fogadta mellé. 16 évesen már csodálatosan énekelt és több hangszeren játszott. Tehetséges és termékeny komponista is volt, 1644-ben jelent meg első műve, amelyet a toszkánai nagyhercegnőnek dedikált.  Dalainak szövegét kezdetben apja, majd később ő maga írta. Életművéből kiemelkednek kantátái, melyek hat kötetet tesznek ki. 


Augusztus 7. Jelena Davidova orosz tornász (sz. 1961)

A voronyezsi kislány az 1980-as olimpián az összetett verseny aranyérmese volt, mögötte ezüstérmes holtversenyben Nadia Comaneci és Maxi Gnauck. A következő évben a világbajnokságon összetettben harmadik volt. Versenyzői pályafutásának befejezése után edző lett, tanítványai is komoly sikereket értek el.

 

 


Augusztus 7. kanadai író, békeaktivista (sz. 1960)

alt

11 éves korában kezdett írni. Járt Afrikában, Pakisztánban, Afganisztánban, dolgozott menekülttáborokban. Személyes tapasztalatok alapján ír könyveiben a fejlődő világban felnövő gyerekek életéről. Foglalkozik a hajléktalanság, az AIDS, a nők jogai, a rasszizmus, a terrorizmus, a drogkereskedelem problémáival. Befolyt jogdíjainak legnagyobb részét humanitárius szervezeteknek, mint pl. a Street Kids International és a Women to Women utalja át. Többek között az Order of Ontario, The Jane Addams Children's Book Award, Sweden’s Peter Pan Prize és a Peace Award kitüntetettje.

Néhány munkája: We Want You to Know: Kids Talk About Bullying; Parvana’s Journey; The Breadwinner; I Am a Taxi; Mud City; Looking for X; Lunch with Lenin and Other Stories; Moon at Nine.


Augusztus 8. Szvetlána Szavickája orosz űrhajós, az első űrsétát tett nő (sz. 1948)

alt

18 éves korában felvették a legjobb repülőmérnöki iskolának számító moszkvai repülési főiskolára. 1970-ben az angliai világbajnokságon tagja volt a szovjet nemzeti légi akrobatika csapatnak, világbajnok lett, az angol újságok Miss Sensation-nak becézték. Az egyetem elvégzése után tesztpilóta lett, számtalan világrekordot állított fel légcsavaros és szuperszonikus gépeken egyaránt, 20 különböző típusú gépre van jogosítványa. 1980-ban tagja lett az űrhajós csapatnak. Első űrrepülése 1982-ban volt, a második 1984-ben, ezen az úton majdnem négy órát töltött az űrhajón kívül. 


Augusztus 8. Vera Ivanovna Zaszulics orosz forradalmár (1849–1919)

alt

Elszegényedett nemesi családba született. 1867-ben Moszkvában tanítói oklevelet szerzett, a következő évben Szentpétervárra költözött. Megismerkedett a helyi forradalmár  csoportokkal és bekapcsolódott a tevékenységükbe. 1869-ben bebörtönözték, majd kétéves számüzetésre ítélték.  1877-ben rálőtt a szentpétervári kormányzóra, de nem sebesítette meg. A felmentő bírósági ítélet után emigrált, Svájcban, Franciaországban, Angliában, Németországban élt. Könyveket, cikkeket írt, Rousseau, Voltaire, Marx és Engels munkáit fordította. A mensevikek egyik vezetője, az Oszvobozsgyenyije truda (a munka felszabadítása) csoport alapító tagja, az Iszkra (Szikra) című újság szerkesztője volt. 1905-ben megromlott egészségi állapota miatt visszavonult az aktiv politizálástól. 


Augusztus 9. Dukai Takách Judit költő (1795–1836)

alt

A „magyar Szapphó”-nak is nevezték, az első sikeres magyar írónők egyike. Kezdetben verseit Malvina álnéven publikálta, az Erdélyi Múzeum, a Helikon, az Aurora szerzői közé tartozott. Első gyűjteményes kötete jóval halála után, 1909-ben jelent meg. 

 


Augusztus 9. Kathleen Eileen Moray Gray ír bútortervező, építész (1878–1976)

alt

Jómódú családja támogatta már gyerekkorában jelentkező művészi érdeklődését. Tanulmányait 1898-ban a londoni Slade School of Fine Art-nál kezdte, majd 1902-től Párizsban folytatta. Eredeti elképzelései, merész ötletei a modernizmus és az Art Deco egyik legjelentősebb képviselőjévé tették.  Az addig jórészt férfiak uralta szakmában ért el sikereket, mindvégig megőrizve függetlenségét. Az általa tervezett  Bibendum Chair-t a századeleji bútortervezés ikonjaként tartják számon a szakemberek. 


Augusztus 10. Phoolan Devi az indiai banditakirálynő (1963–2001)

alt

A Banditák királynője alacsony kasztból való, rettenetesen szegény családba született. Szülei 11 évesen férhjez adták, férje brutálisan bánt a kislánnyal. Húsz éves korában egy banditacsapat elrabolta, a vezetőjük szeretője lett. A férfi halála után Phoolan Devi lett a főnök, neve akkor vált ismertté, amikor egy rivális banda 22 tagját megölték. A gyilkosságok ellenére hihetetlen népszerűségre tett szert. 1983-ban elfogták és bebörtönözték. Szabadulása után, még mindig meglévő hírnevét kihasználva, a Samajwadi párt képviselőnek jelölte és be is jutott a parlamentbe. Bár írástudatlan volt, két író, Marie-Therese Cuny és Paul Rambali segítségével kiadta önéletrajzát I, Phoolan Devi: The Autobiography of India's Bandit Queen címmel. (A könyv magyarul is megjelent.) Phoolan Devit  2001 júliusában lakása előtt három fegyveres férfi lemészárolta. 


Augusztus 10. Milena Jesenská cseh újságíró, fordító (1896–1944)

alt

1919-ben olvasott egy novellát, és levelben kért engedélyt írójától, Franz Kafkától a fordításra. Ez volt az első Kafka írás, amit cseh (vagy bármely más) nyelvre lefordítottak. Szenvedélyes, évekig tartó levélváltás alakult ki közöttük. Milena újságíróként  is dolgozott, a Tribuna, Národní listy, Pestrý týden, Lidové noviny közölte írásait. 1938-ban  a rangos Přítomnost szerkesztője lett, éleshangú cikkei jelentek meg a nácizmus ellen. Az ország német megszállása után csatlakozott az ellenállási mozgalomhoz, zsidóknak és más üldözötteknek segített menekülni. 1939-ben a Gestapo letartóztatta, a ravensbrücki koncentrációs táborban halt meg 1944-ben.


Augusztus 11. grafikus, illusztrátor, feminista (1873–1949) 

alt

Az első, és sokáig az egyetlen nő, akit az amerikai Society of Illustrators szervezet tagjává választott. Alapító tagja volt a National Association of Women Artists egyesületnek, aktívan részt vett a szüfrazsett mozgalomban. Munkái vezető lapokban -  Harper's Bazaar, Saturday Evening Post, Ladies Home Journal - jelentek meg, neves írók munkáit, mint Mary Roberts Rinehart és P. G. Wodehouse, illusztrálta.

 


Augusztus 11. ausztrál orvos (1861–1947)

alt

Ausztrália második, Queensland állam első női orvosa Angliában született. Szülei tiltakozása ellenére a London School of Medicine for Women hallgatója volt 1886 és 1890 között, végzés után  Edinburghban általános orvosi, Glasgowban sebészi diplomát kapott. Egy évet Angliában dolgozott, majd Brisbanebe költözött, ahol a kezdeti ellenállás után sikeres praxist épített ki. Az energikus, határozott, néha nyersmodorú kezdő orvos kezdetben kerékpáron, majd motoron járt, melyet saját maga javított. 1928-ban alapító tagja volt a Royal Australasian College of Surgeons-nek. Halála után házát a irgalmasrendi kórház örökölte, a Lilian Cooper Nursing Home működött benne.


Augusztus 12.  Dávid Ibolya jogász, politikus (sz. 1954)

alt

A  pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen szerzett jogi diplomát, 1985-ben letette az ügyvédi szakvizsgát. 1993 és 1997 között az MDF Tolna megyei elnöke. 1996 márciusában beválasztották a párt országos elnökségébe. 1999. január 30-án az MDF elnökévé választották és ezt 2010. áprilisáig töltötte be. 1990 óta országgyűlési képviselő.

 


Augusztus 12. amerikai író, újságíró, feminista (1833–1913)

alt

A korai feminista mozgalom majdnem elfeledett alakja. Élete során kilenc regényt, egy elbeszéléskötetet, egy esszékötetet és számtalan cikket publikált. Komoly szerepet vállalt a nőmozgalomban, és közvetlen munkatársa volt. 1874-ben megjelent regénye, a Fettered for Life egy korabeli feminista életét mutatja be.  


Augusztus 12. amerikai író (1876–1958)

alt

A jelentős életművet felmutató, termékeny  és világszerte népszerű író publikált regényeket, elbeszéléseket, verseket, színdarabokat, kritikákat, de legnagyobb sikereit detektívregényeivel aratta. Már középiskolás korában közölték a lapok elbeszéléseit. Első regénye, a The Man in Lower Ten 1906-ban jelent meg. Első bűnügyi regénye, az 1908-ban kiadott The Circular Staircase azonnal nagy sikert aratott, külföldön is. 

Néhány munkája: The Window at the White Cat; When A Man Marries, or Seven Days; Bab, a Sub-Deb; Dangerous Days; The Mystery Lamp; Alibi for Isabel and Other Stories; The Wall; A Light in the Window.

Sok könyve megjelent magyarul is, néhány: Csigalépcső; A véletlen közbeszól; A bőregér; Miss Pinkerton; A fehér macska.


Augusztus 13. amerikai feminista (1818–1893)

alt

A nők egyenlőségéért küzdő mozgalom egyik úttörője. Apja rosszallása ellenére egyetemet végzett, ő Massachusetts államban az első diplomát szerzett nő. Kortársai szerint karizmatikus személyiség volt, előadókörútjai, melyeket a női egyenjogúságért és a rabszolgaság eltörléséért tartott, komoly közönséget vonzottak. Egyik szervezője volt az 1850-ben a nők jogaiért tartott konferenciának. 1855-ben feleségül ment a szüfrazsett mozgalom támogatójához, Henry Blackwellhez, és megállapodásuk értelmében - az Egyesült Államokban elsőként - Lucy megtartotta lánynevét. Aktív részt vállalt az American Woman Suffrage Association létrehozásában, és férjével együtt megalapította a Woman's Journal-t. 1893-ban bekövetkezett haláláig fáradhatatlanul dolgozott. Lánya, Alice Stone Blackwell, Lucy Stone: Pioneer of Women's Rights' című könyvében állított neki emléket.

/Bővebben írtunk róla./


Augusztus 13. Midori Ito japán műkorcsolyázó (sz. 1969)

alt

Ötéves korában kezdett korcsolyázni, 1985-ben japán bajnok, az 1988-as olimpián Calgaryban ötödik volt. A következő évben világbajnok lett, programjában szerepelt a tripla axel, amelyet ő mutatott be először a nők között. Ő volt az első nő, aki tripla-tripla kombinációt ugrott. 1990-ben a világbajnokságon három pontozótól is 6 pontot kapott, de így is második lett, 1992-ben a téli olimpián is ezüstérmes volt. Az 1998-as naganoi olimpián az a megtiszteltetés érte, hogy ő gyújthatta meg az olimpiai lángot a stadionban.


Augusztus 14. Lina Wertmuller olasz filmrendező és forgatókönyvíró (sz. 1928) 

alt

Federico Fellini asszistense volt, első önálló rendezése az I Basilischi (A gyíkok). Filmjei rendkívül népszerűek, de kritikát  kapott kapott a realistán bemutatott erőszakos és szex jelenetekért.  Ő volt az első nő, akit rendezői Oscar díjra jelöltek.

Néhány nálunk is játszott filmje: Rita, a szúnyog; Napfivér, Holdnővér; Camorra - a nápolyi kapcsolat; Ferdinánd és Karolina; Túl sok románc.


Augusztus 14. Debbie Meyer amerikai úszó (sz. 1952)

alt

Gyerekkorában asztmában szenvedett, ezért  szülei Kaliforniába költöztek és beiratták egy úszóiskolába. Két év múlva a világ legjobbja volt. Az 1968-as mexikói olimpián a 200, 400 és 800 méteres gyorsúszásban aranyérmet nyert, ezzel az első nő volt, aki egy olimpián három egyéni győzelmet aratott. Eredménye azért is rendkívüli, mert komoly gyomorproblémái voltak, amelyre nem mert gyógyszert bevenni, nehogy doppingvád érje. 1967 és 1970 között gyorsúszásban 15 világrekordot állított fel. Visszavonulása után gyerekek és felnőttek számára úszóiskolát nyitott valamint a Truckee Tahoe úszócsapat edzője lett.


Augusztus 15. honvédtiszt (1830–1892)

alt

Jómódú kereskedő lánya, 13 éves korától Bécsben nevelkedett nagybátyja házában. A császárvárosban lett részese a forradalmi eseményeknek. Csatlakozott az egyetemi légióhoz, ahol Károly néven ismerték. 1848 novemberében a honvédsereghez csatlakozott, részt vett a branyiszkói áttörésben, a kápolnai csatában, Buda visszavívásában és még számos összecsapásban. Huszárfőhadnagyi rangot ért el. Házasságot is a harctéren kötött. A szabadságharc leverése után rövid ideig fogva tartották, fiát is a börtönben szülte meg. Rokonai közbenjárására elengedték a büntetését, de kiutasították az országból. Fiával 1850-ben Horvátországban telepedett le, férje meghalt a börtönben. Évekkel később Győrbe költözött, másodszor is férjhez ment. Második férje halála után nagy szegénységben, mosónőként tartotta fenn magát, majd megromlott egészsége miatt a festő-mázoló mesterséget folytató fiához költözött Újpestre, ott is halt meg.

/Részlet Jókai Mór A női honvédhadnagy c. művéből ./


Augusztus 15. író, újságíró, színikritikus, irodalomtörténész (sz. 1930)

alt

Az irodalomtudományok kandidátusa, a Rózsa Ferenc- és a Színikritikusok díjának birtokosa.

Így ír magáról: „… munkám során, hivatalból, szellemóriásokkal, művészekkel beszélgethettem, remekműveket – és persze fércműveket is – olvastam szakmányban, és tapasztalataimat, valamint színházi élményeimet hétről hétre egymillió emberrel oszthattam meg. Kötetben jártam körül a nőkérdést és a kortársi prózát, könyvet írtam Jászai Mariról és Kaffka Margitról, Móra Ferencről és Örkény Istvánról. 

Mégis, amikor a rendszerváltozás előttem is kinyitotta a már berozsdásodott nagykaput, kihúztam magami és besétáltam rajta: hatvanöt éves fejjel pályát módosítottam. A Bálint György Újságíró-akadémián igazgatóként, tanárként azt találtam meg, amit korábban – elvetélt pedagógusként – nem is kerestem: a tanítás örömét. "


Augusztus 15. cseh/amerikai orvos, biokémikus (1896–1957)

alt

Az első amerikai nő volt, aki tudományos, és az első nő, aki orvostudományi Nobel-díjat kapott. Gerty Radnitz  Prágában született, 1920-ban diplomázott az ottani Orvostudományi Egyetem. Ugyanabban az évben összeházasodott Carl Corival, az Egyesült Államokba emigráltak, először Buffaloban, majd 1931-től a Washington University Medical School-ban kaptak kutatói állást. Kutatásaik a glikogén lebomlására és tárolására irányultak. Bár  Gerty önálló eredményeket ért el, egyéni publikációi jelentek meg, fizetése csak töredéke volt a férjéének, és professzori kinevezését csak 1947-ben kapta meg, a Nobel-díj átvétele után.  


Augusztus 16. Raiss Izabella Lucia műfordító, pedagógus (1880–1944)

alt

Romániában, Craiovaban született. Gábor Ignáccal kötött házassága után Budapesten laktak, ahol az általuk alapított Gábor-féle nevelőintézetet vezették. Izabella bécsi újságokban és a Pester Lloyd-ban publikált, tárcákat írt, és magyar írók munkáit fordította németre. A nyilasok 1944. novemberében elhurcolták és a Dunába ölték.

 

 


Augusztus 16. Mári - Kovács Mária festő (1883–1977)

alt

A műveit Mári névvel aláíró művész Hódmezővásárhelyen született. 1904-ben Tornyai János cselédje, majd modellje  lett. Ő is festeni kezdett, témája legtöbbször az alföldi élet, táj volt. Képeit Tornyai, a művésztársak, később a kritikusok is komoly elismeréssel fogadták. Első nyilvános bemutatkozása szülővárosában volt Mári kiállítása címmel, utolsó kiállítását kilencvenedik születésnapján, 1973-ban szintén Hódmezővásárhelyen rendezték meg. Művei mai napig a galériák keresett darabjai.  


Augusztus 17. amerikai író, természetfotós, feminista (1863–1924)

alt

A Limberlost lápvidék növény- és madárvilágáról készített felvételei a Recreation és az Outing folyóiratban jelentek meg. Első regényét is kedvezően fogadták, az igazi sikert azonban második könyvével, a Freckles-el aratta: Műveit számos nyelvre lefordították, az eladott példányszám jóval meghaladta a tízmilliót. 1920-ban Kaliforniába költözött, ahol – az első nők között - filmstúdiót alapított és saját munkáit vitte filmre. Néhány munkája: A Girl of the Limberlost, Laddie, Michael O'Halloran, A Daughter of the Land


Augusztus 17. Szőke Kató úszó olimpiai bajnok (sz. 1935)

alt

Sportcsaládba született, anyja Szőke Katalin úszóbajnok, apja Homonnai Márton olimpiai bajnok vízilabdázó. 13 éves korában már versenyzett, a Neményi Papír SE, majd a Bp. Kinizsi (Ferencváros) versenyzője volt. Többszörös magyar bajnok, első aranyérmét 1948-ban nyerte. 1952-ben tagja volt a Moszkvában gyorsúszásban világcsúcsot úszó csapatnak. Az 1952-es olimpián Helsinkiben egyéni aranyérmes 100 gyorson és tagja az aranyérmes 4 x 100-as gyorsváltó csapatnak. 1954-ben a torinói Európa bajnokságon ugyanebben a két számban győzött. A Melbourne-i olimpia után nem jött haza, az Egyesült Államokban él. 


Augusztus 18. politikus (1900–1990)

alt

Motilal Nehru lánya, Jawaharlal Nehru miniszterelnöke testvére. Családi hagyományainak megfelelően korán kezdett politizálni, részt vett a függetlenségi harcokban, többször bebörtönözték. 1937-ben beválasztották a kormányba, ő az első indiai nő, aki ezt elérte. 1947-től lett a diplomáciai testület tagja, többek között a Szovjetúnióban, Mexikóban, az Egyesült Államokban képviselte hazáját. 1953-54 között az ENSZ Közgyűlés első női elnökévé választották. Ezt követően több országban volt nagykövet, majd hazájában töltött be fontos állami tisztségeket. 


Augusztus 18. Keleti Éva fotóművész (sz. 1931)

alt

A magyar fotózás világhírű képviselője mondta egy interjúban:  

"Mindenki tudta már, hogy Timár József halálos beteg. A színfalak mögött álltam. És egyszer csak látom ám, hogy Timár, mielőtt a két nagy bőrönddel elindulna a színpadra, jelenésre, kipróbálja, fel tudja-e még emelni őket. Dráma a drámában! Arra sem volt időm, hogy végiggondoljam, mi történik, óhatatlanul exponáltam.  Ez a szinte öntudatlanul készült fénykép döbbentett rá, hogy annak a fotónak, amely az előadás kvintesszenciáját adja, nem feltétlenül az előadáson kell készülnie".

Sok kitüntetése közül néhány: Balázs Béla díj, Érdemes művész, Magyar Fotóművészek Szövetsége Életmű-díja, Kiváló művész.


Augusztus 19. Coco Chanel francia divattervező (1883–1971) 

alt

Ő hozta divatba a rövid hajat, a lebarnult bőrt (akkoriban még a sápadtság volt a sikk), és nevéhez fűződik a "kis fekete". Sok évtizeddel később még mindig az elegancia jelképe a Chanel-kosztüm, az egyenes szabású gyapjúkosztüm paszpóllal, és ő alkotta meg a világ talán leghíresebb illatszerét is, a Chanel No 5-öt. 

 

 


Augusztus 19. Mary Ellen Pleasant amerikai vállalkozó, polgárjogi harcos (181?–1904)

alt

A kaliforniai fekete polgárjogi mozgalom anyjának nevezett Mammy Pleasant körül sok a rejtély. Az egyik legenda szerint rabszolgának született és apja az állam kormányzójának a fia volt. Ami tény, hogy első férjétől örökölt vagyonát jól forgatta, sikeres vállalkozásokba kezdett. Szervezőmunkával és pénzzel is segítette a szökött rabszolgák menekülését. Több polgárjogi pert kezdeményezett, és komoly része volt abban, hogy az afroamerikaiak tanúvallomását elfogadják a bíróságokon. 1868-ban, több, mint 80 évvel Rosa Parks előtt, pert nyert San Francisco közlekedési vállalata ellen, amiért bőrszíne miatt leszállították a villamosról. 


Augusztus 20. Elena Välbe orosz északi síző (sz. 1968)

alt

Téli olimpián 1992-ben (Albertville) négy bronz- és egy aranyérmet, 1994-ben (Lillehammer) két hatodik helyet és egy aranyérmet, és 1998-ban (Nagano) egy ötödik helyet és egy aranyérmet nyert.

 


Augusztus 20. Cindy Nicholas kanadai hosszútávúszó, ügyvéd, politikus (sz. 1957)

alt

Első világrekordját 1974-ben érte el, amikor 15 óra 10 perc alatt átúszta az Ontario tavat. 1977-ben ő volt az első és a legfiatalabb nő, aki valaha oda-vissza átúszta a La Manche csatornát, és új női és férfi világrekordot állított fel 19 óra 55 perccel, ami tíz órával kevesebb volt a fennálló rekordnál. 1978-ban teljesítette a hatodik sikeres csatorna átúszását, ekkor kapta a Csatorna királynője nevet. Visszavonulásakor 19 sikeres átúszással büszkélkedhetett. Sportpályafutásának befejezése után ügyvédként praktizált, 1987-ben beválasztották  Ontario állam törvényhozó testületébe. 


Augusztus 21. Lili Boulanger francia zeneszerző (1893–1918)

alt

Nővérével, Nadiaval együtt rendkívüli hatást gyakoroltak a francia zenei életre. Lili volt az első nő, aki elnyerte a Prix de Rome-ot, a párizsi Conservatoire hallgatói számára (kantáta komponálására) évente kiírt, pályázaton elnyerhető ösztöndíjat, amely a nyertes számára két év római és egy további év valamely másik országban történő eltöltését biztosítja az Académie des Beaux Arts vendégeként. Törékeny szervezete és 12 éves korától kezdődő betegsége ellenére meglepően sokat komponált. Mai napig gyakran játszott művei: Nocturne for Violin & Piano, D'un Matin de Printemps, D'un Soir Triste, 'Faust et Helene'.


Augusztus 21. Consuelo Velázquez mexikói zongoraművész, énekes, szövegíró (1916–2005)

alt

Első koncertjét hatéves korában adta, 17 évesen már zenetanár és a mexikói nemzeti filharmonikusok szólistája volt. Később énekesként is fellépett, számtalan híres dalt írt, lemezfelvételeket készített. Nemcsak hazájában, de külföldön is népszerű volt. Az 1940-ben írt Bésame Mucho (Csókolj sokszor) című romantikus balladája a világon leggyakrabban előadott mexikói dal lett. A mexikói írók és zeneszerzők egyesületének az elnöke, az írók és zeneszerzők nemzetközi szövetségének az alelnöke, 1979 - 1982 között a mexikói parlament tagja volt.


 Augusztus 22. Mary Elizabeth Wood amerikai könyvtáros, misszionárius (1861–1931)

alt

Testvérét látogatta meg Kínában, és maga is ott maradt. Komoly szerepe van az ország könytárfejlesztésében és a szakma elismertetésében. Utazó könyvtárat létesített, amely kínai és angol könyvekkel látott el nagy területeket. Megalapította a misszionáriusok vezette Boone College-ot, ahonnan több, mint 500 képzett könyvtáros került ki, mielőtt a Wu-han egyetemhez csatolták. 

 


Augusztus 22. Raymonde de Laroche francia pilóta (1882–1919)

alt

A világon az első nő, aki repülőgépvezetői jogosítványt szerzett. Fiatal színész  volt, amikor megismerkedett a neves repülőgéptervező és -építővel, Charles Voisin-el, aki lelkesedését látva megtanította  vezetni. 1909. október 22-én kapta meg pilótaengedélyét és azonnal használta is. A korabeli gépek törékenyek voltak, rendkívül veszélyes volt velük a repülés. Tíz héttel  engedélyének megszerzése után Raymonde balesetet szenvedett, eltörte a kulcscsontját, agyrázkódása volt. Felgyógyulása után folytatta a repülést, légibemutatókon vett részt Egyiptomban, Budapesten, Szentpétervárott. Minden új gépet kipróbált, 1919-ben egy kísérleti géppel szenvedett halálos balesetet.


Augusztus 22. Nagy Tímea párbajtőrvívó 1970

Tízévesen a Vasasban tanult vívni, 18 volt, amikor a tőrválogatott tagja lett. 1988-ban az IBV-n csapatban ezüstérmes, a következő évben csapatban aranyérmes, egyéniben második volt. 1991-ben klubot váltott, a Honvéd versenyzője lett. 1992-ben Havannában tagja volt a világbajnokságot nyerő csapatnak. Hétszeres magyar bajnok, hatszor nyerte meg az Universiadét. 1995-ben Európa bajnokságot nyert, ötször volt csapatban  világbajnok, 2006-ban egyéniben is aranyérmet nyert. 2000-ben Sydneyben, 2004-ben Athénban nyert  egyéniben olimpiai bajnokságot. 
 


Augusztus 23.  teniszező (1884–1959) 

alt

Az első nemzetközi sikereket elérő magyar teniszező, többek között 1907-ben a német bajnokságot is megnyerte. Így nyilatkozott a mérkőzés után: "A második setet Nereishemer minden erejét összeszedve megnyerte, de én pihentem, s a harmadik setben könnyűszerrel jutottam 6:2-es eredménnyel a bajnoki címhez. Ez a küzdelem elütött a női versenyeken szokásos, inkább védelmi játékmodortól. Mindegyikünk minden sikerült service, vagy jól helyezett hosszú labda után befutott a hálóhoz, s így az egész játékon a volley és a smash dominált, de az utóbbiak nélkülözték ellenfelemnél a kellő erőt." 


Augusztus 23. Betty Robinson amerikai atléta (1911–1999)

alt

Az első nő, aki futásban olimpiai bajnok lett. 16 éves volt, amikor Amszterdamban – az első  olimpián, ahol atlétikában nők indulhattak – megnyerte a 100 métert, a 4x100-as váltó tagjaként pedig ezüstérmes volt. 1931-ben 200 méteren világcsúcsot futott. Ugyanabban az évben súlyos repülőbalesetet szenvedett, ezért néhány évet ki kellett hagynia. 1936-ban visszatért a versenypályára, a 4x100-as váltóval Berlinben megszerezte második olimpiai aranyérmét. Visszavonulása után sem hagyta ott a pályát, versenyek szervezésében, lebonyolításában vállalt szerepet. 


Augusztus 23. Elsa Neumann német fizikus (1872–1902) 

Az első nő, aki fizikából doktorált a berlini egyetemen. 1890-ben szerezte meg tanítói oklevelét, egyetemen szeretett volna továbbtanulni. Mivel nők nem lehettek egyetemi hallgatók, egyenként megkérte a fizikus, matematikus, kémikus, filozófus professzorokat, hogy látogathassa óráikat. Többek között megkapta Emil Warburg és Max Planck támogatását is. 1898-ban az oktatási minisztérium különleges engedélyével Über die Polarisationskapazität umkehrbarer Elektroden címmel benyújtotta és megvédte doktori disszertációját, amely megjelent a rangos Annalen der Physik folyóiratban is. 1900-ban létrehozta a Verein zur Gewährung zinsfreier Darlehen an studierende Frauen társaságot, mely női hallgatóknak nyújtott kamatmentes tanulói kölcsönt. A laboratóriumában történt baleset során, 30 évesen halt meg.  


Augusztus 24. dominikai író (1890–1979)

alt

A Nyugat-Indiákról származó író walesi apa és kreol anya gyermeke. 17 éve korában apja Angliába küldte tanulni, de tanulmányait apja halála miatt félbe kellett hagynia. Kalandos életet él, első férje egy holland író, akivel Európa számos városában élet hosszabb-rövidebb ideig, többek között Budapesten is. Első művei a huszas években jelentek meg, majd hosszú évekre elhallgatott. Az igazi világsikert az 1966-ban megjelent Wide Sargasso Sea  (Széles Sargasso-tenger) kiadása jelentette - ez nem más, mint a Jane Eyre posztmodern átirata, a padlásra zárt "őrült" nő, Bertha szemszögéből. Néhány további műve: The Left Bank and Other Stories, After Leaving Mr Mackenzie, Good Morning, Midnight, Smile Please: An Unfinished Autobiography, Tales of the Wide Caribbean.


Augusztus 24.  Moldován Stefánia operaénekes, drámai szoprán (1931–2012)

alt

1953-ban, Sipos Jenő tanítványaként végzett a budapesti  Zeneművészeti Főiskolán. A szegedi Nemzeti Színház szerződtette, nyolc sikeres évet töltött ott. 1961-ben a budapesti Operaház magánékese lett, sorra kapta és bravúrosan megoldotta a nagy szerepeket.  Liszt Ferenc díjas, Érdemes művész

Néhány szerepe: Mimi (A bohémélet), Donna Elvira (Don Giovanni), Leonóra (Fidelio), Melinda (Bánk bán), Desdemona (Otello), Erzsébet (Don Carlos), Minnie (A Nyugat lánya).


Augusztus 24. Michelle Ronksley-Pavia ausztrál tanár, kutató, festőművész 1974

Angliában született, Belgiumban a brüsszeli École des Beaux Arts tanulója volt, később Ausztráliába emigrált. Korai festményei az impresszionisták és a szürrealista René Magritte hatását mutatják. A National Association for the Visual Arts tagja. Diplomamunkáját a különlegesen tehetséges gyerekek neveléséről készítette, végzés után a Queensland egyetemen folytatta kutatásait. A téma nemzetközileg elismert kiemelkedő szakértóje, konferenciák keresett előadója, cikkek, könyvek szerzője.  A Queensland Association for Gifted and Talented Children elnöke, a World Council for Gifted and Talented Children tagja.  

 


Augusztus 25. bangladesi orvos, író, feminista (sz. 1962) 

alt

Műveiben megrázóan mutatja be, milyen kiszolgáltatottak, megalázottak a tradicionális iszlám társadalomban a nők. Tevékenysége annyira felbőszítette hazája fundamentalista vezetőit, hogy könyveit elégették és vérdíjat tűztek ki rá. Útlevelét elkobozták, eljárást indítottak ellene, de a PEN és az Amnesty International kimenekítette Bangladesből és Svédországban kapott menedékjogot.  2004-től néhány évet az indiai Kolkatában és Új-Delhiben töltött.  Nasrim 17 könyvet és számtalan cikket írt, műveit több, mint 20 nyelvre fordították le. Az Európai Unió parlamentje a The Freedom of Thought díjjal tüntette ki.  


Augusztus 25. Körmöczy Zsuzsa teniszező (1924–2006)

alt

Az egyetlen egyéni Grand Slam győztes magyar teniszező. Az UTE versenyzője 1933-tól, 1947-től pedig a Vasasban játszott. 19-szer volt magyar bajnok, nyert az olasz és a francia nemzetközi bajnokságon, hatszor volt első Monte Carloban. 1958-ban a világranglista második helyezettje vo, ugyanebben az évben harmadik volt Wimbledonban és megnyerte a Roland Garrost. Tíz évig volt a világranglista első tíz helyezettje között. Sportpályafutásának befejezése után a magyar női teniszválogatott szövetségi kapitányává választották.  


Augusztus 25. Conradine Birgitte Dunker norvég memoáríró 1780 – 1866 

Jómódú kereskedőcsaládból származott, ahol a tanulást, műveltséget is fontosnak tartották. Első férje, Ulrik Aamodt lányuk születése után néhány évvel meghalt. Második férjével, Wilhelm Dunkerrel néhány évet Németországban éltek, négy gyerekük született. Hazatérésük után  Christianiában telepedtek le, virágzó üzletük volt, iskolát alapítottak lányok részére és aktiv társasági életet éltek, Conradinet a Det Dramatiske Selskab (drámaegylet) elnökévé is megválasztották . Egész életében naplót vezetett, melyben saját életén kívül a társasági, politikai, művészeti eseményeket is lejegyezte. Memoárjai halála után, 1871-ben jelentek meg Gamle Dage : Erindringer og Tidsbilleder  címmel. A népszerűvé vált kötet több kiadást megért, utoljára 1985-ben jelent meg. 

 


Augusztus 26. Hári Mária gyógypedagógus (1923–2001) 

alt

A konduktor-pedagógus képzés megteremtője. 1945-ben, még medikus korában csatlakozott Pető Andráshoz, a konduktív pedagógia kidolgozójához. Módszerük alkalmazásával az addig gyógyíthatatlannak hitt mozgászavarokkal küzdők nagyrészét vissza lehet vezetni a mindennapi életbe. Diplomája megszerzése után Hári Mária egész életét a Pető Intézetnek szentelte. Dolgozott, publikált, fogadta a világ minden tájáról érkezőket, akik tanulni jöttek és utazott, előadásokat tartott, hogy mindenhol ismerjék meg módszerüket. Hihetelenül népszerű volt Angliában, amikor meghalt, a The Guardian hosszan értékelte életművét.


Augusztus 26. Alice Evelyn Wilson kanadai paleontológus, geológus (1881–1954)

alt

Torontoban és Chicagoban járt egyetemre, 1909-től a Geological Survey of Canada állami irodánál kezdett dolgozni, és onnan is ment nyugdíjba 1946-ban. Kutatási témája elsősorban a paleozoikum (földtörténei ókor) volt, munkájáról több cikket és könyvet írt. Sokat utazott, előadásokat tartott, elismert alakja lett a geológia népszerüsítésének is.  1937-ben ő volt az első nő, akit a Royal Society of Canada tagjává választottak. 

 


Augusztus 26. Johanna Jacoba Borski holland üzletasszony 1764 – 1846

Jómódú amszterdami kereskedőcsaládba született. 1790-ben házasságot kötött Willem Borski bankárral, tíz gyereket szült. Értelmes, gyors felfogású volt, Willem mellett beletanult az üzletvezetésbe, 1812-re ők voltak a második leggazdagabb család Amszterdamban. Férje 1814-ben bekövetkezett halála után ő vitte tovább a céget Firma Weduwe W. Borski néven, Johannes Stoop ügyvéd közreműködésével. Jó üzleti érzéke mellett komoly hasznot hozó, merész húzásai voltak, kockázatos lépései rendre beváltak. 1816-ban a De Nederlandse Bankot, 1830-ban a Nederlandsche Handel-Maatschappijt mentette meg a csődtől. Nagy házat vitt, Napoleon és Mária Lujza is vendégei voltak. A leggazdagabb holland polgárok közé számított, magánvagyonát 4 millió guldenre becsülték. 1840 után fokozatosan átadta a cég vezetését fiának, nyolcvan évesen vonult vissza végleg az üzlettől.    
 


Augusztus 27. Kalkuttai Teréz anya (1910–1997) 

alt

Az egykori Oszmán Birodalomhoz tartozó Üsküpben született albán család gyermekeként. Már fiatal korában misszionáriusként Indiába ment, Kalkuttában haldoklókat, utcára kitett csecsemőket és leprás betegeket ápolt. 1979-ben Nobel -békedíjat kapott a szegények, a nélkülözők, betegek és árvák közötti emberbaráti tevékenységéért. 1986-ban, majd 1989-ben Magyarországon járt, és részt vett rendjének budapesti házalapításán. 1995 októberben jelent meg életrajzi műve A Simple Path (Az egyszerű út) címmel. 1996. október 1-jén Bill Clinton amerikai elnök az Amerikai Egyesült Államok díszpolgárává fogadta. Betegsége miatt 1997-ben visszavonult, majd nem sokkal később elhunyt.


Augusztus 27. amerikai biológus, szüfrazsett (1875–1967)

alt

Gazdag családba született, komoly vagyonnal rendelkezett. A Massachusetts Institute of Technology hallgatója volt, 1904-ben végzett, ő volt az első nő, aki ott természettudományból diplomát szerzett. Jónéhány évvel később nők részére alapított kollégiumot az egyetemen. Aktivan részt vett a nőmozgalomban, a kincstárnoka volt, anyagilag támogatta a League of Women Voters szövetséget és a Woman's Journal-t. Támogatta a fogamzásgátlás elfogadtatásáért küzdő Margaret Sangert. Finanszirozta Gregory Pincus kutatásait, aki az első fogamzásgátló gyógyszer kifejlesztésén dolgozott. 

Összefoglaló tanulmány a nők reprodukciós jogainak történetéről


Augusztus 27. író 1930 – 1989

Ménfőcsanakon született, 1945-től Győrben népi kollegista volt, 1949-ben érettségizett. 1950-1955 között a Színművészeti Főiskola dramaturg szakán tanult. 1955-től a Művelt Nép újságírója, majd a Budapest Filmstúdió dramaturgja volt. Sok cikket, elbeszélést publikált, 1959-től csak írással foglalkozott. Egy kosár hazai címmel 1953-ban jelent meg első novelláskötete. A hetvenes évek elején már az egyik legkedveltebb író volt.  Műveiből több film és tévéjáték készült. Háromszor kapott József Attila díjat, 1978-ban Kossuth díjjal tüntették ki.  
Néhány munkája: Félúton; Fiú a kastélyból; Nádtetős szocializmus; Ott is csak hó van; Kinek a törvénye?; A főügyész felesége; A közös bűn; l; Vidravas; Idegen a faluban; A törvény szövedéke; Fogódzó nélkül.
 


Augusztus 28. Lángos Józsa sakkozó (1911–1987) 

alt

1942-ben első helyezést ért el az országos női bajnokságon, amelyet további nyolc alkalommal nyert meg. A magyar női versenyzők közül elsőként kapta meg a nemzetközi női mesteri címet (1950). Számos nemzetközi tornán képviselte a magyar színeket; 1955-ben Zágrábban rangos nemzetközi mezőnyben első lett. Miután az aktív versenyzést abbahagyta, edzőként és versenybíróként tevékenykedett. 50 évig (1937-87) volt a Tatabányai Bányász igazolt versenyzője. A Sport Érdemérem ezüst fokozatának a tulajdonosa. 

 


Augusztus 28. Janet Frame új-zélandi író, költő (1924–2004)

alt

Új-Zéland talán leghíresebb, önéletrajza megjelenése után világszerte elismert írója, kétszer szerepelt a Nobel-díj toplistáján. Tanítónői képesítést szerzett, korán  kezdett publikálni. 1945-ben tévesen skizofréniát diagnosztizáltak nála, éveket töltött elmegyógyintézetekben. Az 1951-ben a The Lagoon címmel megjelent elbeszéléskötete elnyerte a tekintélyes Hubert Church Memorial Award-ot, ennek hatására nem végezték rajta el a lobotómiát. A kórházból való szabadulása után évekig Európában élt, 1960-ban tért haza. Magyarul  megjelent Éjjel, ha bagoly huhog című regénye, valamint több novellája a Nagyvilágban.

Néhány munkája:  Owls Do Cry; The Edge of the Alphabet; Snowman Snowman: Fables and Fantasies; The Pocket Mirror; You Are Now Entering the Human Heart; An Angel at My Table; The Carpathians.

 


Augusztus 28. bolíviai politikus (1921­–2011)  

Bolivia első női elnöke Cochabamba-ban született, boliviai anyától, német emigráns apától. Könyvelőnek tanult, 1948-ban csatlakozott a Movimiento Nacionalista Revolucionario  (MNR) párthoz. Néhány év múlva komoly tekintélyt szerzett, amikor megszervezte és sikerre vitte a baloldali nézeteikért bebörtönzött férjeik és fiaik kiszabadításáért küzdő nők éhségsztrájkját. 1952-ben részt vett a forradalomban, 1964-ben bebörtönözték majd száműzték. 1979-ben, hazatérése után megválasztották az alsóház elnökének, november 18-án  köztársasági elnöknek választották, a tisztséget 1980. júliusáig töltötte be. Később diplomataként szolgált, Kolumbiában, Venezuelában és az NSZK-ban volt nagykövet. Aktiv szerepet vállalt hazája feminista mozgalmában. La mujer y la revolución címen könyvet írt a forradalmár nőkről, önéletrajza Mi pasión de lidereza  címen jelent meg, 

 


Augusztus 29. író, feminista (1848–1928)

alt

Hat regényen kívül esszéket, újságcikkeket, könyvkritikákat publikált. Sokat foglalkozott a nők helyzetével, választójoguk kivívásával. A Southern States Woman Suffrage Conference alelnöke, a Tennessee Equal Suffrage Association elnöke volt, ebben a minőségében 1912-ben petíciót nyújtott be az állam törvényhozóihoz. Déli származása különösen érzékennyé tette a faji problémák iránt, An Incident and Other Happenings című elbeszéléskötete ezzel foglalkozik. Európai útján tett tapasztalatairól 16 levélben számol be. Néhány műve: Jerry, The Felmeres, The Durket Sperret. 


Augusztus 29. Mary Maguire ausztrál újságíró (1924–2011)

alt

Az ausztrál rádiózás női pionírjainak egyike Broken Hillben született. A középiskola elvégzése után ékszerbolti eladóként dolgozott és a helyi amatőr színjátszócsoport tagja volt. Néhány év múlva Adelaidebe költözött, ahol lehetősége nyílt a helyi ABC rádió programjaiban részt venni. 1951-ben ő lett az első női műsorvezetője az ABC Local Radio-nak. Nőknek szóló programokat szerkesztett, beszélgetőműsorokat vezetett, riportokat készített a helyi, valamint a városba látogató fontos, érdekes emberekkel. Dolgozott az ABC országos műsorának is. 

 

 


Augusztus 29. amerikai feminista (1857–1928)

Az amerikai nőmozgalom egyik vezetője remek szervezőképességéről volt híres. Az Ohio-i Western College for Women hallgatója volt, gyakran elkísérte orvos apját politikai rendezvényekre. Részt vett a nőklubok rendezvényein és csatlakozott a WCTU-hoz (Women’s Christian Temperance Union). Az egyik rendezvényen ismerkedett meg és kötött életreszóló barátságot -el.  New Yorkba költözött, belépett a nők választójogáért küzdő egyesületbe és részt vett a nőklubok  munkájában. Belépett a Republikánus pártba, ahol  ő volt az első nő, aki a választási bizottság elnöke lett. Megválasztották a New York State Federation of Women’s Clubs elnökének, 1914-től pedig a General Federation of Women’s Clubs igazgatója volt. Komoly része volt a nők választójogának kiharcolásában.  1920-ban a New York City League of Women Voters elnökének választották. 


Augusztus 30. Pándi Marianne zenetörténész, újságíró (1924–2009)

alt

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zongora- és zenetudományi szakán végezett. 1958-tól 1987-ig az Országos Filharmónia Műsorfüzetének, 1969 és 1984 között a Hungarian Music News-nak a felelős szerkesztője volt. Számos magyar és idegen nyelvű cikk és tanulmány, tudományos és ismeretterjesztő szakkönyv szerzője, a Péterfi István-emlékplakett kitüntetettje, Aranytollas újságíró. Néhány műve: Hangversenykalauz I-IV, Az olasz zene története I-II, Száz esztendő zenekritikája. 


Augusztus 30. Nancy Wake angol ügynök, francia ellenálló (1912–2011)

alt

Fehér egér fedőnéven vált a második világháború legendás alakjává. Új-Zélandon született, Ausztráliában nőtt fel, 20 éves korában Angliába költözött, ahol újságírást tanult, 1939-ben házasságott kötött egy francia üzletemberrel. A háború kitörésekor csatlakozott a francia ellenállási mozgalomhoz, az egyik legügyesebb emberük lett, a Gestapo ötmilliós vérdíjat tűzött ki a fejére. 1944-ben Angliában speciális kiképzést kapott, utána visszatért Franciaországba. Néhány kitüntetése: Chevalier de la Légion d'Honneur, Officier de la Légion d'Honneur, Croix de Guerre. Médaille de la Résistance (Franciaország); George Medal, Defence Medal, War Medal 1939–1945 (Nagy-Britannia); Medal of Freedom (USA); Badge In Gold (Új-Zéland); Companion of the Order of Australia (Ausztrália).

 


Augusztus 30. finn író, újságíró, politikus, feminista (1857–1913)

Az első finn nőjogi szervezet, a Suomen Naisyhdistyksen  alapítója arisztokrata családból származott. Az 1870-es évek elején kezdett publikálni, Ringa vagy Aarne írói nevek alatt. 1887-88-ban Angliában és az Egyesült Államokban tanulmányozta a kortárs nőmozgalmat, megismerkedett a helyi aktivistákkal és részt vett a Washingtonban tartott nemzetközi nőkonferencián. Hazatérése után megválasztották a  Suomen Naisyhdistyksen  elnökének. 1893 és 1899 között az International Council of Women pénztárnoka volt. 1906-ban a finn nők választásra jogosultak lettek, ő volt az egyike annak a tíz nőnek, akit beválasztottak a parlamentbe. 
Néhány munkája: I tätnande led; Kahdeksan tunnin kokemukset; Orjien vapauttaminen Pohjois-Amerikassa; Reformarbetet till förbättrande af kvinnans ställning: 1–3; Hvarför böra vi bilda kvinnoföreningar?; Finsk Kvinnoförening 1884–1909; Legal Position of the Finnish Women.


Augusztus 31. Maria Montessori, orvos, tanár (1870–1952)

alt

Ő volt az első nő, aki a Római Orvostudományi Egyetemen diplomát szerzett. A tanítás akkor kezdte csak érdekelni, mikor orvosként fogyatékos gyerekekkel foglalkozott. Orvosi képesítésének köszönhetően a nevelést nem pedagógusként közelítette meg, hanem tudósként. Pedagógiájának középpontjában a gondosan megtervezett és felépített környezetben szabadon tevékenykedő gyerek áll. Véleménye szerint minden gyerek belülről motivált a tanulásra. Azt állította, hogy a gyerekek a tudást különösebb erőfeszítés nélkül magukba szívják, ha megfelelő cselekvést a fejlődésüknek megfelelő időben biztosítjuk. 


Augusztus 31. Helen Irene Battle kanadai professzor, zoológus (1903–1994)

alt

Az első kanadai nő, aki tengerbiológiából doktori fokozatot szerzett. A University of Western Ontario tanára és kutatója volt több, mint ötven éven át. Kutatásairól írt publikációit gyakran sajátkezű rajzaival illusztrálta. 1961-ben egyik alapítója, és néhány évig elnöke volt a Canadian Society of Zoologists-nak. Megjelenéséig a zoológia a férfiak terepe volt. Egyetemi tanárként fontosnak tartotta a nőhallgatók érdeklődésének felkeltését tudományága, egyáltalán a természettudományok iránt.  Büszke volt arra, hogy sok tanítványa ért el komoly sikereket Kanadában és szerte a világon egyaránt. A  Natural Museum of Natural Science a legjelentősebb tudósnők közé választotta őt. 

 


Augusztus 31. amerikai újságíró, kiadó, polgárjogi harcos, feminista (1842–1924)

A Woman's Era című magazin szerkesztője, amely az első lap volt, amit afro-amerikai nők írtak afro-amerikai nőknek. Bostonban született egy abban a korban ritka házasságból, anyja fehér nő volt. 15 évesen ment férjhez, férje az első fekete jogász volt aki a Harvardon végzett. A házaspár aktiv szerepet vállalt a rabszolgafelszabadító mozgalomban. Josephine 1868-ban létrehozta a New England Women's Club-ot, a következő évben pedig  egyik alapítója volt Bostonban az American Woman Suffrage Association-nek. Rendszeresen publikált a The Courant című lapban és tagja volt a New England Woman's Press Association-nek. Alapítványt hozott létre, amely ruhával, tanácsokkal és anyagilag támogatta az afroamerikai nőket. Megalapította a Woman's Era Club-ot, amely a feket nők jogaiért állt ki. Az első alelnöke volt a National Association of Colored Women-nek, egyik alapító tagja a National Association for the Advancement of Colored People-nek.