Karen Spärck Jones brit informatikus (1935–2007)

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Karen Spärck Jones brit informatikus (1935–2007)

január 10, 2012 - 15:33
Az informatika tudományának egyik úttörője hosszú, eredményekben gazdag pályát mondhatott magáénak. 
 A számítástechnika túl fontos ahhoz, hogy a férfiakra bízzuk.
Az idézet Karen Spärck Jones-tól, a Cambridge egyetem professzorától, a Brit Tudományos Akadémia tagjától származik, aki fél évszázadnál többet dolgozott az információkeresés, a természes nyelvi feldolgozás területén, számítógépes szakemberek egész nemzedékére volt hatással.
 
Karen Spärck Jones 1935. augusztus 26-án az angliai Huddersfieldben született norvég anyától és angol apától. A helyi középiskola elvégzése után Cambridge-ben történelmet és filozófiát hallgat. Tanulmányai befejezése után rövid ideig tanít, de ez nem igazán köti le. 1956-ban a Cambridge Language Research Unit-ban kap kutatói állást és lehetőséget doktori értekezésének elkészítéséhez. Itt ismerkedik meg későbbi férjével, Roger Needhammel, aki a matematikai (később számítógép) laboratórium doktorandusza. 
 
Karen 1964-ben sikeresen megvédi doktori disszertációját, és elnyeri a Newnham College hároméves, információkeresési témájú kutatói ösztöndíját. Ennek sikeres befejezése után a Royal Society ötéves, tekintélyes ösztöndíját kapja meg. 1973-ban tudományos tanácsadó lesz, és a British Library részére végez kutatásokat, 1983-ban a General Electric Company-tól kap ötéves kutatói megbizatást.
 
Számtalan cikket, több könyvet publikált, amelyek tudományterületének alapműveinek számítanak, így pl. az 1971-ben megjelent Automatic Keyword Classification for Information Retrieval, és a Linguistics and Information Science 1973-ban. Több szakmai folyóirat szerkesztője volt.
Spärck Jones tudományos munkáját kollegái a kezdetektől fogva elismerték, de az internet és a web megjelenésével ez az elismerés meghatványozódott. Az információkereséssel és a természetes nyelvfeldolgozással kapcsolatos hatalmas tudása, kollegiális vezetői stílusa a szakma nemzetközi tekintélyévé tették. 
 
Pályája kezdetén a különböző szakmai fórumokon gyakran az egyetlen nő volt, ezért rendkívül fontosnak tartotta, és sokat tett is azért, hogy minél több nő legyen jelen a számítógépek mellett. 
 
1994-ben megválasztották az Association for Computational Linguistics elnökévé. 1995-ben tagjává fogadta a British Academy, melynek 2000 és 2002 között alelnöke volt. 
 
Több tudományos díj birtokosa, csak mutatóba: Association for Computational Linguistics Lifetime Achievement (ACL életmű díj), Lovelace Medal of the British Computer Society, ACM SIGIR Salton Award, American Society for Information Science and Technology’s Award of Merit. 
 
Karen Spärck Jones  2007. április 4-én halt meg.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Az első európai professzornő: Laura Bassi olasz tudós (1711–1779)

április 19, 2017 - 23:22

Az első nő, aki európai tudományegyetemen professzori kinevezést kapott. Bolognában született, apja jómódú ügyvéd volt, aki széleskörű nevelést biztosított neki. Laurát különösen a természettudományok érdekelték, alapos tudásra tett szert. Tanárai javaslatára megpályázott és elnyert egy állást az egyetem anatómia tanszékén. Két évvel később a filozófia tanszék oktatója lett. Férjhez ment egy egyetemi kollégájához, nyolc gyereket szült. Az egyetem különleges engedélyével otthon taníthatta a hallgatókat, ennek megkönnyítésére házában saját laboratóriumot állított fel.

"Szavak helyett tettek" - aki meghalt a nők szavazati jogáért: Miss Emily Davison (1872–1913)

június 03, 2012 - 14:21

Emily Wilding Davison angol szüfrazsett Londonban született sokgyermekes családban. Felsőfokú tanulmányaira nevelőnői munkával szerzett pénzt. Irodalmat, biológiát és kémiát hallgatott, kiváló eredményekkel végzett.

Dienes Valéria (1879–1978) író, filozófus, matematikus, mozgásművész

január 07, 2014 - 16:24

1879. május 25-én Szekszárdon született Geiger Gyula ügyvéd, újságíró és Benczelits Erzsébet tanítónő lánya, Valéria. A család anyai ágon rokonságban volt a Babits családdal, az író és Valéria gyermekkori barátsága később sem szakadt meg. Valéria Babits Mihály verseire is tervezett koreográfiát, az író pedig róla mintázta Halálfiai című könyvének egyik szereplőjét, a rendkívül művelt, tudománnyal és filozófiával foglakozó, Freud és Bergson műveiből idéző Hintáss Gittát.