Karen Spärck Jones brit informatikus

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Karen Spärck Jones brit informatikus

január 10, 2012 - 15:33
 A számítástechnika túl fontos ahhoz, hogy a férfiakra bízzuk.
Az idézet Karen Spärck Jones-tól, a Cambridge egyetem professzorától, a Brit Tudományos Akadémia tagjától származik, aki fél évszázadnál többet dolgozott az információkeresés, a természes nyelvi feldolgozás területén, számítógépes szakemberek egész nemzedékére volt hatással. Az informatika tudományának egyik úttörője hosszú, eredményekben gazdag pályát mondhat magáénak. 
 
Karen Spärck Jones 1935. augusztus 26-án az angliai Huddersfield-ben született norvég anyától és angol apától. A helyi középiskola elvégzése után Cambridge-ben történelmet és filozófiát hallgat. Tanulmányai befejezése után rövid ideig tanít, de ez nem igazán köti le. 1956-ban a Cambridge Language Research Unit-ban kap kutatói állást és lehetőséget doktori értekezésének elkészítéséhez. Itt ismerkedik meg későbbi férjével, Roger Needham-al, aki a matematikai (később számítógép) laboratórium doktorandusza. 
 
Karen 1964-ben sikeresen megvédi doktori disszertációját, és elnyeri a Newnham College hároméves, információkeresési témájú kutatói ösztöndíját. Ennek sikeres befejezése után a Royal Society ötéves, tekintélyes ösztöndíját kapja meg. 1973-ban tudományos tanácsadó lesz, és a British Library részére végez kutatásokat, 1983-ban a General Electric Company-tól kap ötéves kutatói megbizatást.

Számtalan cikket, több könyvet publikált, amelyek tudományterületének alapműveinek számítanak, így pl. az 1971-ben megjelent Automatic Keyword Classification for Information Retrieval, és a Linguistics and Information Science 1973-ban. Több szakmai folyóirat szerkesztője volt.

Spärck Jones tudományos munkáját kollegái a kezdetektől fogva elismerték, de az internet és a web megjelenésével ez az elismerés meghatványozódott. Az információkereséssel és a természetes nyelvfeldolgozással kapcsolatos hatalmas tudása, kollegiális vezetői stílusa a szakma nemzetközi tekintélyévé tették. 
 
Pályája kezdetén a különböző szakmai fórumokon gyakran az egyetlen nő volt, ezért rendkívül fontosnak tartotta, és sokat tett is azért, hogy minél több nő legyen jelen a számítógépek mellett. 
 
1994-ben megválasztották az Association for Computational Linguistics elnökévé. 1995-ben tagjává fogadta a British Academy, melynek 2000 és 2002 között alelnöke volt. 
 
Több tudományos díj birtokosa, csak mutatóba: Association for Computational Linguistics Lifetime Achievement (ACL életmű díj), Lovelace Medal of the British Computer Society, ACM SIGIR Salton Award, American Society for Information Science and Technology’s Award of Merit. 
 
Karen Spärck Jones  2007. április 4-én halt meg.

 

 

Augusta Ada Byron, Countess of Lovelace, angol matematikus (1815–1852)

október 24, 2011 - 11:37
1815 december 10-én Annabella, a költő Lord Byron felesége, leánygyermeket szült. A népszerű, vonzó férfi nemcsak romantikus műveiről, de szertelen, szabados viselkedéséről is híres volt, korabeli pletykák szerint Annabellával kötött házassága csak a féltestvérével való kapcsolatának leplezésére szolgált. Augusta Ada születése után néhány hónappal a házaspár elvált. Byron elhagyta Angliát, soha többé nem látta lányát, emiatt érzett fájdalma több versében megjelenik.
 

Kay McNulty amerikai matematikus (1921–2006)

február 11, 2018 - 22:33

Írországban született, gyermekkorában családjával az Egyesült Államokba költözött. A Chestnut Hill College-ban diplomázott matematikából 1942-ben. A hadseregnek nagy szüksége volt képzett matematikusokra, így Kay is „emberi számítógép” lett a Moore School of Engineering-nél. 1945-ben hat nőt választottak ki, hogy az ENIAC (Electronic Numerical Integrator and Computer) kifejlesztésén dolgozzanak: Kay McNulty, Marlyn Wescoff, Fran Bilas, Ruth Lichterman, Adele Goldstine, Betty Jennings. Az ENIAC több mint 3 m magas, kb. 25 m hosszú volt, és 30 tonnát nyomott.

Anna Atkins angol botanikus, fényképész (1799–1871)

március 15, 2018 - 21:16

Valószínűleg ő az első, aki fényképekkel illusztrált könyvet publikált, és talán az első nő, aki fényképet készített. Apja nevelte, aki ismert tudós, a Royal Society titkára volt. Anna alapos botanikai ismeretekre tett szert, fő témája az algák kutatása volt. Henry Fox Talbot feltaláló megismertette vele a fényképezés korabeli technikáját, melyet felhasználva publikálta első könyvét British Algae: Cyanotype Impressions címmel 1843-ban.

Harriette Chick angol mikrobiológus (1875–1977)

január 01, 2018 - 20:23

Az angolkór megelőzésében úttörő szerepet játszó tudós sokgyerekes metodista családból származott. A  Notting Hill-i középiskolába járt, ahol a lányok is alapos természettudományi képzést kaptak, elvégzése után a University College London hallgatója lett.

Végzés után Bécsben és Münichben készítette el doktori disszertációját. 1905-ben ő volt az első nő, aki a Lister intézetben állást kapott. Az angolkórt tanulmányozó kutatócsoportot vezetett, ahol bebizonyították a csukamájolaj és a napfény fontos szerepét a betegség megelőzésében.

Mary Colton ausztrál filantróp, feminista (1822–1898)

november 29, 2017 - 18:30

Az ausztrál feminista mozgalom egyik fontos alakja Londonban születt, 1839-ben emigráltak apjával és testvéreivel, Adelaideben telepedtek le. 1844-ben házasságot kötött John Colton üzletemberrel. Az első vasárnapi iskolai tanárok közé tartozott és a Wesleyan Ladies' Working Society tagjaként szegénysorsú nők segítésével foglalkozott. A Boarding-out Society elnökségi tagja volt, ahol árvagyerekek neveléséről, elhelyezéséről gondoskodtak. Felismerte, hogy a nők helyzetének javításához politikai jogokra is szükség van, az elsőkközt követelte a nők választójogát.