Amalie von Kretschmann 1865 július másodikán arisztokrata családban születik. Anyja Jenny von Gustedt, apja Hans von Kretschmann porosz tábornok. A család elszegényedik. A tehetséges fiatal lány Berlinbe költözik, ahol írásaiból tartja el magát, regényei, történelmi munkái jelennek meg. 

 

Megismerkedik és házasságot köt George von Gizycki filozófiaprofesszorral, akivel közösen egy etikai kultúrával foglalkozó magazint adnak ki. Férje által kerül kapcsolatba a szociáldemokrata párttal, és egyre jobban érdeklődni kezd a nők szociális és gazdasági helyzete, a feminizmus eszméi, a nőmozgalom iránt. Rövid ideig Minna Cauer-rel együtt újságot ad ki, Die Frauenbewegung (Nőmozgalom) címmel. Az első számban összefoglalja alapelveiket: valamennyi nő, politikai meggyőződéstől független támogatása, együtt harcolni közös céljukért, a nemek tényleges, teljes egyenlőségéért.

1895-ben Lily a nők választójogáért tart nagy visszhangot keltő beszédet, és belép a német szociáldemokrata pártba, az SPD-be, ennek következménye a családjával való végleges szakítás lett. 

 

George von Gizycki halála után Lily ismét férjhez megy, második férje Heinrich Braun újságíró, szociáldemokrata politikus, a házasságból egy fiúk születik. A házaspár kulturális lapot indít Die Neue Gesellschaft (Az új társadalom) címmel. Lily aktívan és hatékonyan vesz részt a Verein Frauenwohl (Egyesület a nők jólétéért) feminista szervezetben, de egyre inkább összeütközésbe kerül néhány nőmozgalmi vezetővel. Clara Zetkin, a német nők elismert vezéralakja, bizalmatlan az arisztokrata származású, és véleménye szerint burzsoá-szocialista nézeteket valló Lily Braun iránt.

 

A szaporodó nézeteltérések miatt Lily 1903-ban visszavonul a politikából, és irodalmi munkásságát helyezte előtérbe. Megírta Im Schatten der Titanen: Erinnerungen an Baronin Jenny von Sustedt (A titánok árnyékában: Jenny von Sustedt bárónő visszaemlékezései) című nagyregényét, amely anyai nagyanyjának fiktív életrajza Goethe Weimarjában. Később megjelenteti saját életén alapuló kétkötetes regényét Memoiren einer Sozialistin (Egy szocialista emlékiratai) címmel.

 

Schwimmer Rózsa levelezett vele és a Feministák Egyesülete nevében többször hívta Magyarországra, Braun azonban hanyatló egészsége miatt nem tudott eljönni. Végül 1913-ban részt vett a budapesti Nemzetközi Női Választójogi Kongresszuson.

 

Lily Braun hosszantartó betegség után, 1916. január harmadikán hal meg Berlinben.