Paulina Kuczalska-Reinschmit lengyel feminista, újságíró, író (1859–1921)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Paulina Kuczalska-Reinschmit lengyel feminista, újságíró, író (1859–1921)

május 21, 2015 - 22:42
Az első világháború előtti lengyel nőmozgalom legradikálisabb alakja. Gazdag krakkói nemesi családból származott, igényes neveltetést kapott, francia, német, olasz és angol nyelvismerete volt. Első cikke 1881-ben az Echo-ban jelent meg.

Az első világháború előtti lengyel nőmozgalom legradikálisabb alakja. Gazdag krakkói nemesi családból származott, igényes neveltetést kapott, francia, német, olasz és angol nyelvismerete volt. Első cikke 1881-ben az Echo-ban jelent meg. Svájci egyetemista évei alatt ismerkedett meg a feminista eszmékkel, hazatérése után megalapította a Nőegyletet. Több más szervezet, oktatási intézmény alapítása kötődik még a nevéhez. Alapítója volt a  Ster című lapnak, amelyikben a nők szabadon kifejthették véleményüket, megismerhették a feminista eszméket.  Néhány munkája:Sta n wykształcenia kobiet w Polsce (A nőoktatás helyzete Lengyelországban); Historia ruchu kobiecego (A nőmozgalom története); Wyborcze prawa kobiet (A nők választójoga).

Kapcsolódó tartalom

 

 

Anna Sandström svéd pedagógus, oktatási reformer, feminista (1854–1931)

szeptember 01, 2017 - 14:23

1874-ben végzett a stockholmi Högre lärarinneseminariet tanárképzőben. Egyetemre nem mehetett, Stockholmban az Ahlinska skolan-ban, majd a Södermalms högre läroanstalt för flickor-ban tanított 1883-ig. Elégedetlen volt a lányiskolák tananyagával, ezért hogy eredményesebben taníthasson, továbbképezte önmagát is, franciát, latint, történelmet és irodalmat tanult. Alaposan ismerte a reformpedagógiával foglalkozó irodalmat és maga is publikált a témában.

Mary Ann Colclough új-zélandi feminista, tanár, újságíró (1836–1885)

április 08, 2017 - 19:53

Új Zéland talán első, és valószínűleg legtehetségesebb feministája. Polly Plum írói név alatt különböző újságokban olyan radikális nézeteit fejtette ki, hogy a nőknek joguk van szakmát tanulni, diplomát szerezni, hogy önállóak lehessenek. Keresetük és a házassagba vitt vagyonuk felett kizárólag ők rendelkezhessenek, dönthessek gyerekeik neveléséről. A nőket megilleti a választójog. A dolgozó nők azonos munkáért a férfiakéval azonos bért kapjanak. Kiállt a munkásnők és háztartási alkalmazottak biztonságos munkakörülményeiért. Az írás mellett előadásokat, beszédeket tartott.

Jožka Jabůrková cseh író, újságíró, feminista (1896–1942)

április 08, 2017 - 23:27

Szegény családba született, tudásvágya és intelligenciája segítette át a nehézségeken. Az első világháború idején a pacifista mozgalom támogatója, belépett a kommunista pártba. Újságírói karrierje a Rezsevacka című női magazinnál indult, hamarosan több regénye is megjelent. Könyvei az egyszerű emberek mindennapi életével,a nők gondjaival foglalkoztak. Cikkekben, előadásokban harcolt a munkásnők helyzetének javitásáért, a szegények iskoláztatásáért. A náci megszállás alatt letartóztatták, a ravensbrücki koncentrációs táborban halt meg. 1965-ben Prágában szobrot állítottak az emlékére.

Gonda Béláné Nagy Irma irodalmár, feminista (1859–1888)

április 09, 2017 - 21:26

Nagykőrösön született, pedagógus családból, tanítőképzőjében végezte tanulmányait, megtanult angolul, franciául, németül. Cikkeket írt a nők oktatásáról, társadalmi problémáikról, fordított angol, francia, német lapokból, elbeszéléseket írt. Többek között a Pesti Napló, a Nemzeti Nőnevelés, a Fővárosi Lapok, a Gazdasági Mérnök, az Ország-Világ közölte írásait. Fiatalon tüdőbajban halt meg. 

Paule Mink francia újságíró, kommünár, feminista (1839–1901)  

április 29, 2017 - 22:50

Anyja francia arisztokrata, apja emigráns lengyel katonatiszt volt. Otthonában, magántanároktól kapott alapos nevelést. Fiatalon kötött házassága egy lengyel nemessel hamar felbomlott.

1866-ban lett tagja a Société de la revendication des droits de la femme (Egyesület a nők jogainak követeléséért) feminista szervezetnek, melynek fő célja a nőnevelés volt.

A radikális feministák képviseletében lett ismert szónok, egy szabadkőműves páholynak is tagja volt.

Teréza Nováková cseh író, feminista (1853–1912)

május 04, 2017 - 16:23

A cseh realizmus jelentős képviselője Prágában született. Történelmet, irodalmat tanult, anyanyelve mellett jól tudott németül és angolul, érdekelte a néprajz és a népművészet. Fontosnak tartotta, hogy a nők tanulhassanak, önálló életet éljenek, legyen választójoguk. Alapítója és három évtizeden keresztül szerkesztője volt a feminista Zensky svet (Nővilág) című lapnak. 

Néhány munkája: Z měst i ze samot; Ženský klub český v Praze; Démon a jiné ženské podobizny; Slavín žen českých; Moderní pohádk; Z luhů a hájů naší vlasti.

Matilde Serao olasz újságíró, író (1856–1927)

március 07, 2018 - 20:16

Görög anyától, olasz apától született. Nápolyban nőtt fel, első elbeszéléseiben tanítőnői tapasztalatairól írt. A nápolyi életről, emberekről megjelent cikkei hihetetlenül népszerűek voltak. Férjével több újságot alapítottak:  Corriere di Roma, Corriere di Napoli és az  Il Mattino, utóbbi a mai napig népszerű. Újságírói munkája mellett elbeszéléseket, regényeket publikált, több, mint 40 kötete jelent meg. 

Hubertine Auclert (1848–1914), a francia szüfrazsett mozgalom megalapítója

december 10, 2010 - 14:43

Hubertine módos, sokgyerekes vidéki családba született 1848-ban. 13 éves volt, amikor apja meghalt, anyja egy katolikus zárdában neveltette tovább. l6 éves korában be akart lépni a les Sours de la Charité de Saint-Vincent de Paul apácarendbe, de független természetére való hivatkozással kérését elutasították.

Thury Zsuzsa író (1901–1989) 

április 21, 2017 - 23:44

Termékeny és sikeres író volt, első elbeszélései 1921-ben a Pesti Naplóban jelentek meg, 1927-től három évig Párizsból tudósította a lapot. 1930-ban Kolozsvárra költözött, az Ellenzék című lap munkatársa volt, 1936-tól  Budapesten élt. Alapító tagja volt az Ezredvég című folyóiratnak. Könyvei az olvasók minden korosztályában igen népszerűek voltak. Három alkalommal kapta meg a József Attila díjat. 

Néhány munkája:

Crystal Eastman amerikai ügyvéd, újságíró, feminista (1881–1928)

április 22, 2017 - 01:55

1907-ben a New York University-n szerzett jogi diplomát. Foglalkozott munkajogi- és születésszabályozási tanácsadással, harcolt a nők gazdasági egyenlőségéért. A radikális Liberator című újság szerkesztője, 1919-ben az első amerikai feminista kongresszus szervezője. A világ legrégebbi női békemozgalmi szervezeteének, a Women's International League for Peace and Freedom-nak egyik alapító tagja. 

A "fehér kesztyűs tigris": Doris Fleeson amerikai újságíró, feminista

április 01, 2018 - 14:31

A „fehérkesztyűs tigris”-t politikusok, szakmabeliek és az olvasók egyaránt korának egyik legbefolyásosabb politikai riporterei között tartották számon. Ő volt az első nő, akinek cikkei az ország valamennyi fontos lapjában megjelentek. A New York Daily News-nál kezdte a pályát 1927-ben. 1936-ban ő volt az első, elnökválasztási kampányról tudósító női újságíró. A világháború alatt Olaszországban és Franciaországban volt haditudósító. A háború után a New York Daily News-ban indított politikai rovatát több, mint száz lap vette át.

Ruchira Gupta indiai újságíró, aktivista (sz. 1964)

május 20, 2015 - 19:58

Fiatal  újságíróként Nepálban járva olyan falvakat talált, melyekből majdnem teljesen hiányoztak a fiatal nők. Utánajárt, kiderítette, hogy emberkeskedelem áldozatai, külföldi bordélyházakba adják el őket. Az erről írt cikksorozatáért Emmy díjat kapott “kiemelkedő oknyomozó újságíró teljesítményéért”.

2002-ben létrehozta az Apne Aap Women Worldwide civil szervezetet, mely a nők jogaiért, az emberkereskedelem megszüntetéséért, a veszélyeztetett helyzetben lévő és a prostitúcióba kényszerített nők megsegítéséért dolgozik.