Gertrude Blanch matematikus (1897-1996)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Gertrude Blanch matematikus (1897-1996)

február 06, 2014 - 15:38
"Ő testesítette meg mindazt, ami az emberben nemes, igaz és csodálatraméltó."

“Kiváló tanáromnak és legkedvesebb barátomnak, Gertrude Blanchnak ajánlom ezt az írást. Számomra ő testesítette meg mindazt, ami az emberben nemes, igaz és csodálatraméltó. Ha bármi sikert értem el pályámon, azt neki köszönhetem.”

: Blanch Anniversary Volume, February 21, 1967

A lengyelországi Kolnoban született Gittel Kaimowitz családjával az ezredfordulón az Egyesült Államokba emigrált. Alapfokú tanulmányait NewYork-ban kezdte, és annak ellenére, hogy iskolakezdéskor még egy szót sem beszélt angolul, kiválóan fejezte be az évet. Középfokú tanulmányai elvégzése után évekig tisztviselőként dolgozott New Yorkban, hogy az egyetemi tanulmányaihoz szükséges pénzt összegyűjtse, ebben az időben változtatta meg nehezen kiejthető nevét. A New York egyetemen szerzett matematikából diplomát 1932-ben, doktoriját a Cornell-en készítette 1935-ben. 

Néhány évet a Hunter College-ban tanított, majd csatlakozott a Mathematical Tables Project-hez, melynek szakmai igazgatója lett. Ez volt a legnagyobb és legfontosabb az ún. “emberi számítógépek” között. A hadsereg számára ballisztikai számításokat végeztek, a tengerészetnek navigációs táblázatokat készítettek. Kb. négyszázötvenen végezték a munkát, köztük sok nő, lépésről lépésre követve Gertrude precíz előírásait, állandóan ellenőrizve az eredményt. A hihetetlen mennyiségű számítási munka alapján létrejött táblázatokat később 28, hatalmas méretű kötetben publikálták, melyek még a mai napig használatban vannak. 

A háború után Gertrude Blanch először az UCLA (University of California, Los Angeles) matematikai analízis tanszékének tanára, majd a Wright-Patterson légibázis kutatólaboratóriumának vezető matematikusa lett, munkájá alapvető jelentőségű volt az első számítógépek létrehozásában. 

Több mint harminc publikációja jelent meg, 1962-ben az American Association for the Advancement of Science tagjává választották, Lyndon Johnson elnöktől 1964-ben a Federal Woman's Award kitüntetést kapta. Alapító tagja volt az Association for Computing Machinery-nek. 

1967-ben nyugdíjba ment, de a légierő továbbra is tanácsadóként alkalmazta. Kutatásait a szerződés lejárta után, 99 éves korában bekövetkezett haláláig folytatta.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Rachel Lloyd amerikai vegyész (1839–1900)

január 26, 2017 - 00:14

Az első amerikai nő, aki a kémiai tudományokból doktori címet szerzett. 1859-ben végzett  a tanítóképzőben,  az ezt követő évek tragikusak voltak számára, férje és két gyereke meghalt. Philadelphiában vállalt tanári állást, közben elvégezte a Harvard Summer School kémia szakát. Tanulmányai mellett kutatott, három cikke is megjelent az American Chemical Journal-ban.  Ő volt az első nő, aki a lapban publikálhatott. 1885-ben Svájcba ment, ahol a zürichi egyetemen két évig doktori disszertációján dolgozott. 1888-ban a nebraskai egyetemen megkapta professzori kinevezését.

Kay McNulty amerikai matematikus (1921–2006)

február 11, 2018 - 22:33

Írországban született, gyermekkorában családjával az Egyesült Államokba költözött. A Chestnut Hill College-ban diplomázott matematikából 1942-ben. A hadseregnek nagy szüksége volt képzett matematikusokra, így Kay is „emberi számítógép” lett a Moore School of Engineering-nél. 1945-ben hat nőt választottak ki, hogy az ENIAC (Electronic Numerical Integrator and Computer) kifejlesztésén dolgozzanak: Kay McNulty, Marlyn Wescoff, Fran Bilas, Ruth Lichterman, Adele Goldstine, Betty Jennings. Az ENIAC több mint 3 m magas, kb. 25 m hosszú volt, és 30 tonnát nyomott.

Csalással az egyetemre: Sophie Germain francia matematikus, filozófus (1776–1831)

március 31, 2017 - 13:39

Selyemkereskedelemmel foglalkozó, jómódú családjának értékes könyvtárában töltötte már gyerekkorától napjainak legnagyobb részét. Különösen a matematikával és filozófiával foglalkozó műveket tanulmányozta. Párizsban 1795-ben nyílt meg az École Polytechnique, nőket nem vettek fel, de a hallgatók elkérhették az előadások anyagát, és utána beszámolót kellett róla írniuk. Sophie egy kimaradt férfihallgató nevén jelentkezett.